Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A légi fényképezés a vízgazdálkodásban 249 végezni, a III. rendű műszereken ennek tízszeresét. Az I. rendű a légi háromszögelés, a II. rendű a részlet feldolgozás műszere, mind a kettő kiválóan alkalmas numerikus és grafikus kiértékelésre. A III. rendű műszerek csak grafikus kiértékelésre valók. A legújabb külföldi műszerek között vannak 0,001 — 0,003 mm pontosságúak, egyes műveletekre vagy folyamatsorokra automatizáltak és különleges feladatok végzésére alkalmasak. Természetesen ezek ára, fenntartási költsége és termelő képessége nem áll arányban országunk igényeivel [7]. Sajnos olyan műszerünk nincsen, mellyel keresztszelvények adatai közvetlenül, számítás nélkül gyorsan megállapíthatók. Nagy szükség lenne réstranszformátorra is, hogy dombos terepről ortofotótérképet kaphassunk. Az 1968. évben megjelent Földmérési és térképészeti munkák hivatalos díjszabályzata a fotogrammetriai árakat is tartalmazza. Az összeállítás az egyes szakutasításokban meghatározott elnevezéseket és fogalmakat használja, tehát a fotogrammetriai munkát végző vállalatok számára készült, de a fotogrammetriában járatlan kívülálló megrendelők részére, különböző feladatok önálló költségelőkalkulációjára nem alkalmas. 2. Légifotogramnielria alkalmazásának körülményei a vízgazdálkodásban A vízgazdálkodási feladatoknál — ritkán előforduló esetektől eltekintve — a vízszintes alappontok 20 —30 cm-es pontosságú meghatározását elegendőnek tekintjük. Ha ezek egy adott területen (nagyobb folyószakasz, belvízrendezési egység stb.) homogén rendszerben, kellő sűrűségben rendelkezésre állnak, feladatainkat jól megoldhatjuk. Magassági tekintetben az igények lényegesen eltérők. A magassági alappontok mm értékű adatai mellett síkvidéken cm, dombvidéken dm rendű általános pontosság szükséges. Légifényképezésnél természetesen az a gazdaságos, ha egy fénykép mennél nagyobb területet ábrázol. Ennek az ismertetett feltételek szabnak határt. A vízrajzi fényképezéshez az /"= 153 mm fókusztávolságú, 23x23 cm-es képméretű 90°-os nagy-látószögű kameratoldatot találjuk a legalkalmasabbnak, további számításainkhoz ezt vesszük alapul. Vizsgáljuk meg közelebbről, hogy a légifotogrammetria országos adottságai hogyan illeszthetők a vízgazdálkodásba, összehasonlító számításainkhoz az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal (ÁFTH) 1968. évi díjszabását vettük alapul all. nehézségi osztályban azzal a feltevéssel, hogy az alappontok állandósítva vannak. Fotótérkép Vízgazdálkodási szempontból a leghasználhatóbb terméknek tartjuk. A megfigyelést és következtetést elősegítő teljesen részletes tónusképpel ábrázolja a terepet a méretarány pontosságában. Az t : 5000 méretarány vízgazdálkodási, vízrendezési tervezéshez általában elegendő. Magassági adatot nem tartalmaz, ezek általános tervezéshez az alaptérképek szintvonalaiból, részletes tervezéshez szelvényezéssel és szintezéssel határozhatók meg. A fotótérképet készíthetjük alappontsűrílés nélkül, vagy alappontsűrítéssel egybekapcsolva. Ez utóbbi költsége csak másfélszerese az előbbinek, de lényegesen több előnnyel jár. Néhány jellemző példát mutatunk be az 1:5000 fotótérkép költségeire. A ) Fotótérkép készítés alappontsiirítés nélkül a) Két km széles, 100 km hosszú területről földi illesztőpont méréssel és optika' radiálással. Egy térképszelvény területe 1,5x2 km (30x40 cm) és hogy ezt a légifénykép biztosan fedje, a széleken 13%-os túlfedéssel számolva egy légifénykép területe 2,7x2,7 km. A légifénykép mérete 23x23 cm, tehát a légi felvétel képméretarány száma M = 2,1 km/23 cm = 11 700. A viszonylagos repülési magasság (h) = = M X f= 11 700 X 153 mm = 1800 m. Fotótérképek száma 100 km/1,5 km = 67 db. Szükséges földi illesztőpontok száma 74 db. Mivel magasságot nem mérünk, lombos időszakban végeztetjük a repülést, mert egyrészt fele költsége a lombtalan fényképezésnek, másrészt a hullámtéri terep fedettségének ismerete előnyös. 7 Vízügyi Közlemények