Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

RÖVIDEBB KÖZLEMÉNYEK ÉS BESZÁMOLÓK Rovatvezető: DR. STAROSOLSZKY ÖDÖN A LÉG I FÉNYKÉPEZ ÉS ALKALMAZÁSA A VÍZGAZDÁI K< ILfclAN JUHÁSZ EDE

1 A vízügyi felmérési feladatok száma és terjedelme egyre növekszik. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet az utolsó években a Hernád (1956, 1957) a Hármas-Körös (1956-1959), a Tisza (1957-1963, 1966, 1967), a Rába (I960), a Bodrog (1960), a Maros (1961), a Szamos (1961), az Jpolij (1961), a Sajó (1962), a Keleti-főcsatorna (1963, 1964), a Mura (1964), és a Dráva (1967—1968) felmérését végezte. A vízügyi igazgatóságok folyószabályozási és belvízrendezési feladatai is kiterjedt felméréseket jelentenek, és a nagy vízügyi beruházásaik tervezéséhez (Rakaca-völgyi tározó, Felső-dunai vízerőműrendszer, Tisza II. vízlépcső) szintén tekintélyes felmérési munka volt szükséges. Vízgazdálkodásunk fejlesztésének üteme, a terepmunkát végző szakemberek fokozódó hiányának pótlása, az egyre szaporodó munkák végrehajtási idejének lehető rövidítése és nem utolsó sorban gazdaságossági meggondolások is a légifotogrammetriai felmérésre fordították figyelmünket. A légi fotgrammetriának hazánkban az utolsó 10 évben bekövetkezett rohamos fejlődése és elterjedése ugyanis azt bizonyítja, hogy ez a felmérési eljárás a kiforrás időszakán túljutott, és benne céljainkra kielégítő megoldásokat találunk [1]. Ezért a következőkben áttekintjük a fotogrametria hazai helyzetét, majd megvizsgáljuk., hogy a lehetőségek hogyan alkalmazhatók a vízgazdálkodásban. I. A légifotocjrammelria hazai helyzete A légifotogrammetria szolgáltatásai Törekvésünk azokat a szolgáltatásokat ismertetni, melyeket a légifotogrammetria, mai fejlettségi fokán, a vízgazdálkodás részére teljesíthet és tájékoztatást adni arról a várható fejlődésről, mely a vízgazdálkodást, mint hasznosítót, a közeljövőben érinti. Legfontosabb szolgáltatások az alábbiak: A fotótérkép A fotótérkép sík vidékről készült légifényképnek meghatározott méretarányú nagyítása. A méretarány kívánt nagyságát a terület négy sarkára repülés előtt jelölt és meghatározott illesztő pontokra transzformátorban végzett átfényképezéssel állítják elő. A földön minden illesztőpontot jelölnek, de a fotogrammetria minden második pont meghatározását optikai radiálással- el tudja végezni. A méretarány megbízhatóságának feltétele: az illesztőpontok pontossága és a filrn minősége. A területet egymást 80%-ban fedő képekkel fényképezik. A fotótérkép mérettartó fémbetétes papíron készült fénykép, hálózattal, felszerkesztett alappontokkal. Róla 0,1 mm pontosságú távolság lemérhető. 1 Juhász Ede, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. 2 Az optikai radiálás lényegében grafikus előmetsző eljárás, melyet legalább (>0%-os átfedéssel készült képsoroknál használhatunk a transzformáláshoz szükséges illesztőpontok egy részének meghatározására. Az irányokat a kép közepe táján választott radiális pontból húzzuk meg, kihosszabbításukat optikai nagyítással végezzük. Az előmetszett pontok koordinátái grafikusan lemérhetők.