Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)
2. füzet - Sebestyén Gyula-Fáy Árpád-Csemniczky Gyula: A kavitációs zaj mérése és összevetése a szivattyú hidraulika jellemzőinek megváltoztatásával
A kavitációs zaj mérése 217 Î kezdődő kavitáció a hidraulikai jellemzőket mérhetően nem befolyásolja, a hidraulikai jellemzők görbéinek letörése a kavitáció kezdetére nem ad tájékoztatást, viszont a zajszintgörbék segítségével ez a kezdet elég jól kijelölhető. A hidraulikai jellemzők jól mérhető változása, letörése, egy másik helyen keletkező kavitáció kifejlődésével áll szoros kapcsolatban. Ezt a jelenséget tapasztaltuk turbinánál is. A zajszintgörbék második kulminációs pontjához tartozó kavitációs számokat a 8. ábrába bejelöltük. A szállítómagasság mérése alapján meghatározott kritikus kavitációs szám—vízmennyiség görbe és a gyorsulásszint mérés alapján nyert pontok jó egyezése kétségtelenül bizonyítja, hogy a hidraulikai jellemzők lényeges változásának helyei zajmérési módszerrel kellő pontossággal meghatározhatók. Így a zajmérés indirekt módszert jelent a hidraulikai jellemzők megváltozásának jelzésére is. A lő. ábrán /= 15 000 Hz-en kapott п щ — Q — a mérési eredményeinket is bemutatjuk, amelyeket a 7. ábrán megrajzolt felülettel egybevetve az áramlási viszonyok egységesebb képe nyerhető. A zajszintgörbék vizsgálatából látható az is, hogy a szóbanforgó kétfajta kavitáció élesen elkülönül a kis kezdeti vízmennyiségű jelleggörbéknél, amíg a nagy vízmennyiségeknél a különbség elmosódik. 7. Következtetések 1. A H/Hfi (a) görbékből megállapítható, hogy a teljesítményjellemzők romlása a szivattyú optimális iizemi pontjának környezetében következik be a legrohamosabban. Ez a tény arra utal, hogy ebben a tartományban a legérzékenyebb a szivattyú a kavitációs üzemállapotra. A kavitációs szám csekély változása a kavitációs zónahossz széles határok közötti változását okozza. Ez egyben arra is utal, hogy — a lapáttervezés célkitűzéseivel összhangban — kavitációmentes állapotban egyenletes a nyomáseloszlás a lapátfelületen. 2. . 1 szivattyúvizsgálatra alkalmazott eljárás során is beigazolódott, az a — korábban megállapított törvényszerűség, hogy - — egy leszívási görbe mentén — a különböző a értékekhez tartozó üzemállapotokban mért zajszinkép-görbék a kb. (>000—20 000 Hz frekvencia-tartományban közelítőleg párhuzamosan haladnak. így itt bármelyik frekvencián mért hangnyomásszintek vagy gyorsulásszintek alkalmasak arra, hogy a kavitációban bekövetkező változásokat jellemezzék. 3. Egy adott frekvencián felveit hangnyomásszint vagy gyorsulásszint görbéből megállapítható a kezdeti kavitációs szám, a kavitáció kifejlődésének és elerőtlenedésének szakaszai a kulminációs kavitációs számokkal együtt. Több kulmináció esetén, többfajta — általában különböző helyeken keletkező — kavitáciőra következtethetünk. 4. A vizsgált gép esetében a a csökkenésével a zajszint görbéken két kulminációs pontot mértünk. Az első kulminációs pontot eredményező kavitációs állapot a hidraulikai jellemzők számottevő romlását gyakorlatilag nem okozza, a második kavitáció típus kifejlődése azonban oka a teljesítményjellemzők gyors romlásának. Megállapítható, hogy a szállítómagasság rohamos megváltozásának kezdetét jellemző 0,98 (H/H'fi)-hoz tartozó cr kri t jó közelítéssel megegyezik a második kulminációs csúcshoz tartozó kavitációs számokkal. Ez a kavitáció a szivattyú üzemviszonyait tekintve a meghatározó jellegű.
