Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

2. füzet - Sebestyén Gyula-Fáy Árpád-Csemniczky Gyula: A kavitációs zaj mérése és összevetése a szivattyú hidraulika jellemzőinek megváltoztatásával

A kavitációs zaj mérése 213 Î 6000—20 000 Hz tartományban azonban a zajszinképgörbék csaknem párhuzamosak egymással. Itt bármelyik frekvencia alkalmas lehet arra, hogy azon a hangnyomásszint (n

p), vagy a gyorsulásszint (;i„) értékeket meghatározva összevessük a mért értékekel a vizsgált szivattyú hidraulikai jellemzőivel. A zajszínkép felsorolt tulajdonságai megegyeztek a kosábbi mérések tapasztalataival [7., 8., 10.]Ebből kiindulva a vizsgálatokat a továbbiakban két kiválasztott frekvencián / = 12 000 Hz-en és 15 000 Hz-en végeztük el. Ezeken a frekvenciákon megmértük a hangnyomásszint és gyorsulásszint időbeli változásait, majd középértékeket számítva, meghatároztuk az egyes üzemállapotokhoz tartozó hangnyomásszint, ill. gyorsulásszint értékeket. A mért n

g(l) görbékből egyet a 11. ábrán mutatunk be. A 12. ábrán bemutatjuk az /=12 000 és 15 000 Hz-en mért hangnyomásés gyorsulásszint görbéket, amelyeket a III. méréssorozat eredményeiből rajzoltunk fel. Megállapítható, hogv a görbék hasonlóak és hogy a feltételezett kavitációmentes (cr>0,6) üzemi állapothoz képest a legnagyobb szintváltozást az /=15 000 Hz-en végzett gyorsulás mérések során kaptuk. A továbbiakban — az elmondottakból következően — a vizsgálataink során az / = 15000 Hz-en kapott gyorsulásszint értékeket tüntetjük fel, és ezeket vetjük egybe a hidraulikai mérések eredményeivel. Hidrodinamikus csatornában végzett modellvizsgálatok eredményeiből Varga és Sebestyén [7., 8.] megállapították, hogy az áramlásban kialakuló kavitációs állapot (pl. a modellről leváló kavitációs zóna hossza) és az áramlási paraméterekkel felírt kavitációs szám között egyértelmű és meghatározott összefüggés áll fenn. Megállapították továbbá, hogv a keletkező kavitáció roncsolási intenzitása nem lineáris függvénye a kavitációs állapotnak. A kezdeti állapot és a totális, a roncsolást nem okozó ún. blocking állapot között helyezkedik el az az igen keskeny kavitációsszám tartomány, amelyben a kifejlődött gőzbuborékméretek és a környezeti nyomásviszonyok „optimálisak", s így ez a kavitációs állapot a legintenzívebb összeroppanást, és — ha az összeroppanás szilárd fal közelében történik — a leg11. ábra. A gyorsulásszint (n

s) változása az idő (t) függvényében Piic. 11 Изменение уровня ускорения (rig) в функции от времени (t) Fig. 11. Le changement du niveau de l'accélération (n

g) en fonction du temps (t) 12. ábra. Az f= 12 ООО IIz és 15 ООО Hz-en felvett hangnyomásszint (n„) és gyorsulásszint (n

g) értékek a kavitációs szám (a) függvényében Рис. 12 Значения уровня звукового давления п

р и уровня ускорения (п

е) взятых при частоте 12 ООО и 15 ООО Гц в функции от числа кавитации (о) Fig. 12. Les valeurs du niveau de pression acoustique (n

p) et du niveau de l'accélération (n

g) pour f= 12.000 Hz et 15.000 Hz en fonction du chiffre de cavitation (a)