Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)
1. füzet - Öllős Géza: A talajvízdúsítás fokozódó szerepe
A talajvízdúsítás 2.°> A dúsító- és a természetes talajvíz kémiai egymásrahatása Az eddigieből nyilvánvaló, hogy a beszivárgó víz és a vízvezető réteg természetes talajvize kémiai összetétel szempontjából egymástól jelentősen eltérhet. Emiatt a kétféle víz keveredési zónájában különböző kémiai reakciók és az ezekhez tartozó csapadékok képződhetnek. Pl. Czerwenka krefeldi vizsgálatai alapján azt észlelte, hogy amikor a magas pH értékű, oldott oxigénben gazdag dúsítóvíz az oxigénszegény magas vastartalmú (Fe T + = 2,5—3 mg/1) talajvízzel keveredett, a keveredési zónában vascsapadék és okkeresedési jelenségek léptek fel. Г». Elő- és utókezelés Az előzőkhői már kitűnt, hogy a szennyezettel)!) nyersvizek esetében a víz a tulajdonképpeni dúsítás előtt előkezelésre, utána pedig sokszor utókezelésre szorulhat. A cél minden esethen: a természetes talajvízhez mennél inkább hasonló minőségű vízhez jutni. Л talajvíz általában hosszú ideig tartózkodik a talajban. Ebből a tényből következik, hogy célszerű a dúsított víz talajbani tartózkodási idejét is lehetőleg növelni. Előkezelés A nyersvíz dúsítás előtti előkezelése a következő alapműveletekből (ill. ezek megfelelő kombinációiból) épülhet fel (L. Huisman, F. W. ./. Van Haaren): 1. Derítés: a víz szuszpendált anyagtartalmát csökkenteni kell, hogy ezáltal a beszivárgás helyén a talaj gyors eltömődését és így a beszivárgás intenzitásának gyors csökkenését elkerülhessük. Ha a dúsítandó vizet nagyobb távolságra kell vezetni, a derítés a csővezeték megóvása és a súrlódási ellenállás növekedése elleni védelem miatt szükséges. 2. Csírátlanítás : a baktériumok számának csökkentése a beszivárgást kedvezőbbé teszi, inert a dúsító medence felső talajrétege kevésbé tömődik el, s biológiai hártya nem képződik. Hosszú csővezeték esetében ismét a súrlódási veszteség miatt célszerű védekezni (a bevonat képződését akadályozzuk). 3. A dúsító medencében az algák elleni védekezés a talaj eltömődése vagy az algák elhalásának időszakában bekövetkező nagymértékű oxigénfogyasztás elkerülése miatt indokolt. 4. Levegőztetés : a széndioxid, az íz- és szaganyagokat produkáló illó anyagok eltávolítása, a víz oldott oxigéntartalmának növelése miatt szükséges (főleg az ammónia és a szerves anyagok dúsítómedencében és a talajban való kedvezőbb lebonthatósága érdekében). Ha az oldott, oxigén mennyisége csak rövid időszakon belül elégtelen (az előbbi célból), a kötött oxigénnek nitrát formájában való adagolására is érdemes gondolni. •5. Erős oxidálószerek (klór vagy ózon) alkalmazása is szóba jöhet az ammónia, szerves anyagok, íz- és szaganyagok, íz- és szaganyagokat produkáló anyagok oxidálása céljából. 7. Aktív szénnel való adszorpció: az íz- és szaganyagok elleni védekezés, valamint az oxidáció során elégtelenül lebontott szervesanyagok eltávolítása céljából. A különböző peszticidek és más szerves anyagok mennyisége is egyre fokozottabban jut a vízbe és az újabb és újabb ipari szennyezőanyagok miatt is ez a tisztítási művelet fokozódó szerephez jut.
