Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

2. füzet - Sebestyén Gyula-Fáy Árpád-Csemniczky Gyula: A kavitációs zaj mérése és összevetése a szivattyú hidraulika jellemzőinek megváltoztatásával

A KAVITÁCIÓS ZAJ MÉHESE ÉS ÖSSZEVETÉSE A SZIVATTYÚ HIDRAULIKAI JELLEMZŐINEK ME FI VÁLTOZ ÁS AVAL I. A feladat és jelölések DR. SEBESTYÉN GYULA, DR. FÁY ÁRPÁD ÉS CSEMNICZKY JÁNOS

1 A kavitációs vizsgálatok világszerte terjedő egyik újabb eszköze a kavitációs zaj mérése. Általánosan ismert, hogy a kezdeti kavitáció érzékelésére a legérzékenyebb indikátor a zaj megnövekedése [1,2, 3,4.]. Bár az eddigi, különféle műszerekkel, különböző frekvencia tartományokban végzett [5., 6.J mérések eredményei megnyugtató hasonlóságra utalnak, mégis a módszerek közötti különbségek nem tették lehetővé az eredmények általánosíthatóságát és egyértelmű törvényszerűségek kimutatását, mert a zaj mérésére, valamint a mérésekből levonható következtetésekre általánosan elfogadott módszerek, eljárások és szempontok még nincsenek. Az alábbiakkal ezek kialakulásához kívántunk hozzájárulni egy szivattyú leszivási görbéinek és a hozzájuk kapcsolódó zajmérések eredményeinek ismertetésével. A Budapesti Műszaki Egyetem vízgépek tanszékén folyó kavitációs kutatás során Varga és Sebestyén [7] egyszerű és könnyen reprodukálható zajmérési módszert fejlesztett ki. Áz alkalmazott műszer BRÜEL and KJAER gyártmányú hangnyomásmérő, ill. gyorsulásmérö-Щ és frekvencia analizátor. A mérések így azonos típusú műszerrel, más feltételek mellett is, könnyen reprodukálhatók. A mérési és kiértékelési módszer eredményesnek bizonyult kavitációs csatornában [8], több szivattyúval [9] és egy kisminta turbinával [10] végzett kavitációs vizsgálatok során. A vizsgálatok alkalmával lehetőség nyílott a hidraulikai jellemzők meghatározásán túl, a kavitáció vizuális megfigyelésére és fényképezésére is, amely lehetővé tette a kavitációs zaj és az áramlási viszonyok közötti kapcsolat meghatározását. A zaj vizsgálatnak ezt a korábban kipróbált módszerét alkalmaztuk a jelen dolgozat tárgyát képező szivattyú vizsgálatánál is. Bár a kavitáció vizuális megfigyelésére a szivattyún megfelelő ablakot képezni nein lehetett, mégis a zajméréssel a kezdeti kavitációs számokat és a kavitáció kifejlődésének stádiumait meg tudtuk állapítani. A tanulmány készítése során használt jelöléseket az alábbiakban foglaljuk össze: c

s átlagsebesség a járókerék előtt f a frekvencia g gravitációs gyorsulás <7® a mért gyorsulás-érték l/i

l

Np

S

H abszolút szívómagasság л fordulatszám /ig a gyorsulásszint 1 Dr. Sebestyén Gyula a m fisz. tud. kandidátusa, Budapesti Műszaki Egyetem Vízgépek Tanszéke. Dr. Fáy Árpád gépészmérnök, matematikus, Ganz-M Av AG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár, Budapest. Csenuurzki/ János, gépészmérnök, Ganz-ÁlAVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár. Л szerzők köszönetüket fejezik Iii Dr. Varga József professzornak (BME Vízgépek Tanszéke) a mérési módszer kifejlesztésében nviijtott segítségéért, valamint Trenka Ernő főosztáívvezetőnek (Ganz-MÁV.VG) a mérések lehetővé tételéért és a dolgozattal kapcsolatban tett észrevételelért. í> Vízügyi Közlemények