Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

2. füzet - Böcskei László-Hajós Béla: A rábai hidromechanizációs töltésépítés tapasztalatai

A rábai hidromechanizáció 179 A meder anyagának kotrását, fellazítását végző 1040 mm külső átmérőjű marókerék fogazott kései a kopásnak ellenálló mangánacélból készültek. Az eddig szerzett tapasztalatok szerint a fogazott kések maximum 500 óra üzemre alkalmasak, utána az elkopott késeket fel kell hegeszteni, vagy újakkal cserélni. Összefoglalva a kotrógép üzemével szerzett tapasztalatokat, megállapítható, hogy a motorikus, hidraulikus berendezések üzeme megfelelő. Az üzemzavarok kiindulópontja a zaggyal érintkező marófej, csővezeték, szivattyúház. A marófej javítása, a csővezetékrendszer pótlása nem okoz fennakadást a folyamatos üzemben. A zagyszivattyú élettartamát a gazdaságosabb üzem érdekében növelni kell. Ez megtörténhet kedvezőbb hidraulikai viszonyok kialakításával, a jelenleginél kopásállóbb ötvözetek megválasztásával, vagy amint már említettük, új szivattyútípus beszerzésével. * * * A hidromechanizációs technológia az adott körülmények között méltán nevezhető korszerűnek. Kétségtelen, hogy 3—400 méteres szállítási távolság esetén a hagyományos géplánc és a hidromechanizációs egységárak közel azonosak. Azonban az értékelésnél figyelembe kell venni, hogy az erősítési munkákat nem terhelik kisajátítási és különböző kártalanítási költségek, és nem maradnak a munka után hatalmas, mezőgazdaságilag művelhetetlen anyaggödrök. Ugyanakkor a lekötött szállítási kapacitás és emberi munkaerő minimális, ami — tekintettel a Vízügyi Szolgálat egyre növekvő szakember hiányára —nem elhanyagolható szempont. A fentieken kívül az ismertetett technológia nagy előnye, hogy a kiviteli munkák az idő- és vízjárási jelenségektől nagy mértékben függetleníthetők. Kisebb árhullámok esetén, amennyiben a szerelési munkák megfelelő előretartással készülnek, az üzem az elöntött hullámtéren keresztül is biztosítható. Ezt mintegy bizonyítja, hogy bár az 1969. évi márciusi Rába-árhullám a hullámtereken kb. egy hetes elöntést okozott, a munkát nem hátráltatta, a zagykitermelés az elborított csöveken keresztül folytatódott. A tapasztalatok szerint a bontási és befejező munkák közül az esetleges esős időjárás csak a zagygátak elbontását és a humuszterítés elkészítését hátráltatja. Meg kell azonban mondani, hogy a kiviteli munkák során váratlanul komoly problémát okozott a Master kotró szivattyú- és csőrendszerének gyors elhasználódása oly annyira, hogy jelenleg e kérdést nevezhetjük a technológia szűk keresztmetszetének. Azonban tekintettel a hidromechanizációs technológia munkaeszközeinek gyors fejlődésére, egyrészt a hazai tapasztalatok összegezése, másrészt a külföldi eredmények részletes megismerése és felhasználása útján, a megfelelő gazdaságos megoldást meg lehet, és — figyelembevéve a megoldandó feladatokat — meg is kell találni. I и О 1) л I. о м 1. — Északdunántúli Vízügvi Igazgatóság 1930. évi árvízvédelmi fejlesztési terve. 2. Északdunán túli Vízügyi Igazgatóság Hálái-árvédelmi töltések erősítése Gvőr és Árpás között. Kiviteli terv. 3. — I lidromeehanizácíós anyagszállítás és földmunka-készítés fejlesztése, VITL'KI. Témabeszámoló kézirat 19<i8/tí9. 4. Hrubec J.: Kotrószivattvúk. Szivattyúzás! konferencia, Miskolc 1965. május 6—8. GTE. r>. Hatassa Л/. : Korszerű hidromechanizáció, VITL'KI, 196.">, Budapest. 6. y.arzycki M. : Újfajta szívat tyúk a szén hidraulikus szállítására. Ali. VlZGÉP Konferencia előadásai 1966. október 24—29.. Budapest, GTK. 7. Mártiin J.—V. S agy t.: Vízöblítéses földmunkák, VITL'KI, Budapest, 1966. X. Balum/v Marnitz: Der Schwimmbagger I Band, Springer Verlag 1963. 9. Solguws К.: Tatabányai Szénbányáknál gyártott korszerű zagyszivattyúk konstrukciós és üzemviteli kérdései. Ili. Áramlástechnikai gépek és áramlástechnikai konferencia, Budapest, 1969. 111. Maurer Gy.: Vízöblítéses földmunkák. Közlekedési Kiadó, Budapest, 1933.