Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

2. füzet - Böcskei László-Hajós Béla: A rábai hidromechanizációs töltésépítés tapasztalatai

154 Böcskei László—Hajós Béla — A töltéstest alatti szivárgások csökkentésére ott, ahol az eddigi tapasztalatok alapján indokolt, a töltés közelében levő anyaggödrök, mély területek és a töltést keresztező holtágak jeltöltése ugyancsak szemcsés anyaggal. A munkálatok költségeit 120 millió Ft-ra becsülték, és mintegy 2,2 millió mP szemcsés anyag hidromechanizációs kitermelését és szállítását, valamint összesen több mint 4 millió m

3 föld megmozgatását tervezték. Egv folyóméter töltés építési költsége kb. 2400 Ft. A beruházási program célkitűzéseinek ismeretében komoly problémaként jelentkezett a megfelelő kiviteli technológia kidolgozása. A mintegy 2,5 millió m

3-es anyagszükséglet, a töltéseket keresztező holtágrendszerek, mélyfekvésű vizenyős területek olyan kisajátítási szállítási és egyéb problémákat vetettek fel, hogy a hagyományos építési mód helyett a hidromechanizációs technológiát választották. Az időközben hasonló technológiával befejezett Marcal beruházási program kedvező tapasztalatai, valamint a Kába meder kedvező adottságai, a folyóból történő hidromechanizációs anyagkitermelés és szállítás célszerűségét mutatták. A technológia kiválasztását segítette, hogy a tervezés időszakában a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat Hollandiából nagyteljesítményű szívó-nyomó kotrót importált, amelynek teljesítményi és egyéb műszaki adatai a tervezett munka végrehajtására megfelelőnek látszottak. I. A TÖLTÉSERŐSÍTÉS TERVE ÉS VÉGREHAJTÁSA IIII) ROMECI

IA XIZÁUÓS ÉPÍTÉSSEL I. A töltéserősítés terve Az engedélyezési eljárások lefutása után nyomban megindultak a geodéziai és talajmechanikai munkálatok. Az előbbit a budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat, míg a talaj feltárási munkákat az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság talajmechanikai laboratóriuma végezte. A feltárás célja volt egyrészt — a töltés alatti fedőréteg talaj rétegződésének, másrészt — a véd töltés tömörségének megállapítása. A töltésből vett minták értékeiből megállapítható, hogy a jobb oldali töltés átlagosan 1,5 to/m

3 térfogatsúlyú, amely amegkívánt 1,6 to/m

3 értéket ugyan nem éri el, de általánosságban nem mondható rossznak. A balparti töltésnél helyenként jobb a helyzet, mert a 15 + 000 szelvényig csak nagyritkán fordult elő, 1,65 to/m

:

!nél kisebb érték, a szelvény fölött azonban a töltés szintén nem kellő tömörségű. A töltésállékonyság pontosabb vizsgálatához az 1965. évi árvédekezés során leggyengébbnek mutatkozó töltésszakaszokon részletes izotópos tömörség-vizsgálatot végeztek. Mérések eredményeként megállapítható, hogy felső 40 —50 cm-es tömörebb (y

0=l,2—1,3 to/m

3) réteg után 1,5—1,8 m-ig lazább (y

o=l,0—1,2 to/m

:

i) rész alakult ki, majd újra egy tömörebb tartomány (y

0=l,5—1,6 to/m

3) helyezkedik el. A feltárás adataiból is látható a töltés felső rétegeinek fellazulása, ami az ún. elöregedés következménye. A mérések bebizonyították, hogy a jelenlegi töltések anyaga vízzáró tulajdon-