Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)
2. füzet - Böcskei László-Hajós Béla: A rábai hidromechanizációs töltésépítés tapasztalatai
A RÁBA FOLYÓ HIDROMECHANIZÁCIÓS MÜNK Л IN AK T АР A SZTAL AT АI BÖCSKEI LÁSZLÓ-HAJÓS BÉLA 1 A heves és szélsőséges vízjárású Rába árvízkárainak megszüntetésére az érdekeltek még 1873-ban megalakították a Rábaszabályozó Társulatot. A Társulat rövid idő alatt kiépítette az alsó — Győr és Sárvár közötti — 84 km-en a védelmi töltéseket és a szabályozás befejezése óta eltelt több mint 70 év alatt ezek a rábamenti árvédelmi töltések mind magassági, mind szelvényméret tekintetében változatlanok maradtak. Az utóbbi évtizedek árvízi tapasztalatai azonban bebizonyították, hogy a szabályozás óta eltelt idő alatt a hidrológiai viszonyok jelentősen megváltoztak, és időszerűvé vált a védvonalak biztonsági helyzetének felülvizsgálata. Az 1954. évi árvíz tapasztalatainak rendszeres feldolgozása után újból ellenőrizték a töltések magassági méreteit, amikor — a megváltozott hidrológiai körülmények miatt is — a számított 1%-os valószínűségű árvízszintet fogadták el az új mértékadó szintnek. A mértékadó árvízszint ismeretének birtokában már 1959-ben elkészült a rábai védvonalak erősítésének keretterve. Ez a terv a mértékadó árvízszinthez viszonyított biztonságot a Duna visszaduzzasztásának határáig 1,2 m-ben, e fölött 1,0 mben állapítja meg. Fontossági sorrendben előtérbe helyezi az alsó, Győr—Árpás közötti szakasz töltéseinek erősítését, és megjelöli a védelmi szempontból kritikus helyeket. A szakasz erősítési munkáinak előtérbe helyezését indokolja az, hogy egyrészt mélyfekvésű terület védelméről van szó, amelynek legmélyebb pontján, — átlagosan mintegy 2,0 m-rel a mértékadó árvízszint alatt — Győr város fekszik másrészt a Duna visszaduzzasztó hatása miatt a magas vízállások tartóssága nagyobb, mint a Rába felső szakaszán. Igazolta ezt az 1965-ös rendkívüli árvizes év is, amikor az áprilisi rábai árhullám tetőző vízállásai a 10 és 22 fkm-ek között 15—20 cm-rel meghaladták, a 22 és 30 fkm-ek között pedig elérték a számított 1%-os árvízszintet. Ezt követően a júniusi dunai árhullám tetőző vízállásai az alsó 10 km-en 15—20 cm-rel közelítették meg a számított 1%-os árvízszintet. A tapasztalatok 1965-ben is egyértelműen bizonyították, hogy az általános erősítési munkákat halasztani nem lehet, úgy, hogy az erősítési munkálatokra még 1967-ben beruházási program készült és még ez évben elkezdték a geodéziai és talajfeltárási munkákat. A beruházás keretében munkába vették a Rába Győr—Árpás közötti szakaszán a balparti töltés 2—30 tkm közötti és a jobbparti töltés 2,5—29,5 tkm közötti szakaszának erősítését. Az átépítendő védvonalak mindkét oldalon Győrnél 1 Bócskei IMSZIÓ gépészmérnök, az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság gépészeti osztályának vezetője, (Győr) és Hajós fíela mérnök, az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság főépítésvezetője (Győr).
