Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

128 Ismertetések fokozathoz. A doktorátus megszerzése további kétéves tanulást és kutatómunkát igényel. A hallgató ezalatt köteles német, francia vagy orosz nyelvből vizsgát, diszszertációja megvédése előtt legalább hat hónappal szaktárgyaiból szigorlatot tenni. A disszertáció sikeres megvédése esetén Ph.D. (Doctor of Philosophy) fokozatot кар. Míg az undergraduate-ok száma háromszoros növekedést mutat 1956 óta, a graduateoké ötszörösre nőtt és 1967-re elérte a 17 000-et, azaz a hallgatóság 8%-át. Érthető, hogy az egész országban komoly gondot okoz az egyetemi létesítmények (épületek, diákszállók, felszerelés stb.) gyors fejlesztése, hogy lépést tudjanak tartani a hallgatóság létszámának ilyen ütemű emelkedésével. Még nagyobb problémát jelent az előadók számának megfelelő növelése. Az 1966/1967. tanévben Kanadában 17 000 egyetemi és főiskolai előadó működött. A maximális heti óraszám 12, az átlagos óraszám 9 volt. Az előadók 44%-a rendelkezik doktori fokozattal. Az amerikai egyetemi rendszer egyik jellegzetessége, hogy a mi fogalmaink szerint tanársegédi álláshelyek nincsenek a tanszékeken. Ezt a munkakört a továbbtanuló (graduate) hallgatók egy része látja el, ösztöndíj (teaching assistantship) ellenében. Az undergraduate hallgatók viszonylag nagy száma miatt az előadók és a hallgatóság között nem alakul ki közvetlen kapcsolat, ritka a személyes konzultáció. A gyakorlatokat az említett továbbtanuló hallgatók vezetik és a konzultálni akarók többnyire csak hozzájuk fordulhatnak. Ez a megoldás nem bizonyul ideálisnak, hiszen a graduate-ok nem főfoglalkozásként, hanem főleg szükségből foglalkoznak az alsóbbévesekkel, jól-rosszul látva el feladatukat, és ráadásul egy-két évenként cserélődnek is. Előfordul az is, hogy az egyetem vezetősége azért kényszerül korlátozni a felveendő elsőévesek számát, mert történetesen abban a tanévben kevesebb graduate hallgató vállal tanítást. A tanszékek állandó tanszemélyzete az Assistant Professzorok-ból, az Associate Professor-okból és a Prol'essor-okból áll. Az első kettő körülbelül a mi adjunktusi és docensi beosztásunknak felel meg. A tanszemélyzet az oktató munkán kívül kutatással foglalkozik, de a műszaki karokon gyakori a szakértői vagy magánmérnöki tevékenység is. Figyelemre méltó sajátosság a szabadságév (sabbatical year) intézménye is, melynek alapján az előadók hét évenként egy év fizetett szabadságot kapnak, melyet kutatómunkával, külföldi tanulmányúttal, esetleg más egyetemen folytatott tanulmányokkal, továbbképzéssel (doktorátus megszerzése) töltenek. Az Alberta-i egyetem szervezete és tanmenete A hazánknál területileg hat és félszer nagyobb és 1,3 millió lakosú Alberta tartományban három egyetem működik. A legrégibb és legnagyobb az Edmontonban alapított University of Alberta. Az előadások 1908-ban indultak meg, ezért az egyetem az 1967/68-as tanév végén ünnepelte 60 éves fennállását. Az utóbbi évtized hasonló ugrásszerű fejlődést hozott az Alberta-i Egyetem életében is. Az 1958-as 4800-as hallgatói létszámmal szemben 1968-ban 14 000 hallgató iratkozott be. Ebben a számban természetesen az összes karok hallgatói benne vannak, hiszen amerikai mintára, minden tudományág egy összefüggő egyetemi városrészben, a campus-on kap állandó otthont. Az edmontoni egyetemi campus 110 kat. holdon terül el és a városon kívül 500 kat. holdas kísérleti gazdasága van, az Agrártudományi Kar kezelésében. Az a tény, hogy a legkülönfélébb szakterületek hallgatói egy egyetemre járnak, hasznos mind látókörük bővítése, mind a többi szakmák művelőinek megbecsülése szempontjából. Az együtt töltött 4 — 5 év alatt a közös diákszövetségen, annak újságján és számos évközi rendezvényen keresztül megismerik egymás problémáit, törekvéseit, sokkal több és közvetlenebb kapcsolat alakul ki közöttük, mint a karok szerint helyileg is elkülönült európai egyetemek diákjai között. Albertában nincs külön tanító- és ápolónőképző, e két szakterület oktatása is a campuson folyik, ennek következtében a női hallgatók létszáma a teljes létszám harmadát meghaladja. A Mérnöki Karon azonban — a vegyészmérnöki szak kivételével — egyáltalán nincs női hallgató. Az Albertai Egyetemet 13 tagú kormányzótestület igazgatja. Ennek 11 tagját, valamint a kancellárt és az elnököt a tartományi kormányzó nevezi ki. Az egyetem az 1968/69. tanévben 44 millió dolláros költségvetésből gazdálkodik. Ebből 3,5 mii-