Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

1. füzet - Öllős Géza: A talajvízdúsítás fokozódó szerepe

4 Ollős Géza A dúsítás mennyiségi vonatkozásai a gyakorlati tapasztalatok alapján viszonylag könnyebben ítélhetők meg. A tisztítási folyamat részletei azonban nehezebben tárhatók fel és tarthatók kézben. Nem csoda, hiszen amint a következőkből kitűnik, a folyamatot sok tényező alakílja. A törekvés ezért ma a folyamat mennél pontosabb felderítésére kell hogy irányuljon! E mellett a talajvízdúsítás jövőbeli szerepét, alkalmazási feltételeit, az üzemének módjait kell az eddigi tapasztalatok alapján tisztázni. A tanulmány éppen ezeket a célkitűzéseket tűzte maga elé. I. A talaj vízdúsítás módjai A hidrológiai, a geológiai adottságok, az egészségügyi, műszaki, gazdaságossági megfontolások, a tisztítási fok iránti igény alapján a talajvízdúsításnak a következő módjai ismeretesek : — felszíni beszivárogtatás, mint árasztás, árok, medence, tó, — felszín alatti beszivárogtatás, mint nyelőkutak, galéria. A következőkben ezeket az alkalmazási módokat, előnyeiket, hátrányaikat példákon keresztül részletesen taglaljuk. '2. A geológiai adottságok szerepe A talaj vízdúsítást, mint tisztítástechnológiai folyamatot a vízvezető szemcsés közeg alapvetően befolyásolja. A víz beszivárogtatása és a víztermelés céljából létesített megcsapoló hely közötti szűrőközeg szerkezeti, anyagi sajátosságai a szivárgó víz minőségét kedvező vagy kedvezőtlen irányban befolyásolják. Miközben a még tisztításra szoruló víz a szemcsés közegben tartózkodik, azzal mechanikai, kémiai stb. kapcsolatba kerül: A finomabb szemcséjű talajba szivárgásnál a szuszpendált anyagok a beszivárgás helyén, a felső rétegben szűrődnek ki. Itt játszódik le zömmel a biológiai lebontási folyamat is. A durvább szemcséjű talaj esetében azonban a szuszpendált részecskék mélyen a talajba juthatnak. Az eltömődés lassan jelentkezik, de ha jelentkezik, annak kiküszöbölése nehéz, szinte lehetetlen (gazdaságossági szempontból). Ezért célszerű az ilyen tala j esetében a beszivárgási felszínre finomabb szemcséjű talajréteget telepíteni. A talaj kémiai — anyagi — sajátosságai folytán a szivárgó vízbe számos vízkomponens kerülhet. Tehát a víz, miközben tisztid, egyidejűleg szennyeződhet is! Ez a folyamat azokra a vízben levő anyagokra vonatkozik, melyek kémiai reakciók révén kisebb, vagy nagyobb mértékben oldhatók. A legfontosabb szervetlen komponensek: a kalciumkarbonát, magnéziumkarbonát, vas, mangán, agyag. A kalcium- és magnéziumvegyilletek a víz kémiai összetételét — nemcsak keménység és bikarbonát tartalmát —, hanem pH-ját is jelentősen befolyásolják. A talaj természetes vas- és mangánanyagai aerob állapot esetében gyakorlatilag oldhatatlanok, ezért a talajszemcsék között rögzült helyzetűek. Anaerob állapot esetében azonban oldódnak, így a szivárgó víz azokat szállítani képes. Ezért növekedhet meg a dúsított, ill. termelt víz vas- és mangántartalma. Ha a vízkivé-