Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

108 Gál Tivadar—Némethy László átmeneti része, amely növeli a kontrakciót és ezzel a veszteséget. A műtárgyat kénytelenek voltunk — helyi adottságok miatt — híddal egybeépíteni és az oldalfalak töltésbe történő merőleges bekötése is igen kellemetlen kontrakciót eredményez. A műtárgy helyesebb — meggondoltabb — kialakításával az esésveszteségek csökkenthetők volnának. A „Tranor" szelvény meghosszabbítását mindenképpen javasoljuk. A közölt vízhozamgörbéből ( 6. ábra) láthatóan állandó üzemi felvízszint és teljes nyitás esetén csak az alvízi visszahatás befolyásolja az átvezetett vízhozamot. Itt jegyezzük meg, hogy a műtárgynál tervezett üzemi szintek (felvíz 93,20 mA. f. max alvíz 92,70 mA. f.) és a rendelkezésre álló 50 cm esésveszteség mellett a műtárgy éppen az alvízi visszahatás határán fog dolgozni, azaz 5,0 m

3/s vízhozamnak a tározóba történő bevezetése még a tározó üzemi vízszintje mellett is lehetséges. 7. A felvízszinttartás pontossága Nyilvánvaló, hogy a Keleti Főcsatornára nézve a műtárgy a 6. ábra. A vízhozamok változása a vízlépcső vízszinttartás feladatait nem látfüggvémjében ja el de ez nem is volt célunk. ' J (Ezérthető is, mert a főcsatorna vízhozama az adott szakaszon max 40 m

3/s, míg a két automata legfeljebb mintegy 5,0 m

3/s-ot tud emészteni.) A vizsgálat szerint a műtárgyak minden esetben 93,21 mA. f.-i ízállás v esetén felnyitnak és 93,16 mA. f.-i szintnél lezárnak. A csillapítás hatásossága miatt a felvízben lökéshullámokat nem keltenek, működésük növekvő felvízszintnél (mintegy 20 percig tartó nyitás mellett) folyamatos, az alvíz a működést nem befolyásolja. Igen érdekes, hogy nn'g a nyitás csak 20 percig tart, a zárás időtartama eléri a 60 percet. 8. A vízszállítás A zsilip vízhozamtényezőjét a Q = M-F-lí4

2 képlet alapján [1] számítottuk (7. ábra). Amíg az alvíz a tábla alsó élét nem érte el, M értéke — átlagosan — 1,8 volt. Az alvízi visszahatás esetén az ábra mutatja a görbe alakját. Megjegyezzük, hogy a gyakorlati tervező és üzemelő számára olyan — adott határon belül szabályozott felvízszinthez tartozó — Q-H összefüggésre van szükség, amelyet az adott szerkezet tervezése, alkalmazása során megbízhatóan figyelembe vehet. A különböző nyitásokhoz tartozó vízhozamok értékének meghatározása érdekében különböző nyitásoknál rögzítettük az egyik (É-i) zsilipet és mértük a különböző alvízállásokhoz tartozó vízhozamokat. A 8. ábrából láthatóan mindaddig, amíg az al-