Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

1. füzet - Zorkóczy Zoltán: A Felsőduna szabályozása

Válasz: A Felső-Duna szabályozása 91 F E I. H A S Z N Л L 'Г » О К U M E N T Â С. I Ó S A N Y A G É S IRODA I. С) M |1—14] A KM It ülésszakainak jegyzőkönyvei: III., 195(1. IV. lui; V., 1951. VI. hó; XIV., 1950. VI. hó; XV., 1957. IV. hó; XVII., 1958. V. hó; XVIII., 1958. XII. hó; XIX., 1959. VI. hó; XII., 1961. 111. hó; XXIII., 1962. VI. hó; XXIV 1963. VI. hó; XXV., 1964. XI. hó; XXVI., 1965. V. hó; XXVII., 1966. VI. hó; XXVIII.. 1967. V. hó. |15] A Felső-Dunára vonatkozó tanulmányok értékelése. Készítette: Csorna János. VI TL'

КI témabeszámoló, 1962. 116] A magvarországi folyókon végzett szabályozási munkák értékelése. Készítette; Csorna János. VITUKI témabeszámoló, 1963. [17] A felső-dunai vízerőműrendszer folyamszabályozási vonatkozásai. Készítette; Csorna János. VITUKI témabeszámoló. 1963. [18] A vízerőműrendszer létesítésével kapcsolatos folyószabályozási munkák felülvizsgálata, azok költségkihatásának megállapítása. Készítette: Csorna János. VITUKI témabeszámoló, 1964. |19] Észak-dunántúli \'iziigyi Igazgalóság: Kisvízszabályozás kiegészítése a Duna 1804—1800 fkm között. Kiviteli terv, 1963. 120] Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és Dunai Váh: A Duna 1842—1816 fkm közötti mederszakasz szabályozásának tanulmányterve, 1964. [21] Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság: Л Duna 1842—1816 fkm közötti mederszakasz szabályozási, kiviteli terve. I. ütem. IV. Cikolaszigeti mellékágrendszer — az 1837,1 - 1832,4 fkm — rendezése. |22] A nagybajcsi Dunaszakasz kismintavizsgálata. Készítette: Iviesics Lajos. VITUKI összefoglaló jelentés,' 1964. [23] A nagybajcsi Dunaszakasz szabályozása. Készítette: Laczay István. VITUKI összefoglaló jelentés, 1965. [24] A magyar—csehszlovák Felső-Duna gázlós szakasza (1850—1790 fkm) szabályozásának keretterve. Készítette: Petényi Oszkár és fíuzicka Oldrich, 1950. [25] Ajánlások a dunai hajóút vízépítési és egyél) műtárgyai szelvényméreteinek megállapítására. Kiadta a Dunabizottság, 1963. [26] Győri Folyammérnöki Hivatal: A Felső-Duna 1S10—1794 fkm közötti szakaszának általános kisvízszabályozási terve. 1949. [27] A Felső-Duna szabályozásával kapcsolatos 1962. évi vízrajzi felvételi munkák feldolgozása. VITUKI témabeszámoló, 1963. [28] Tőry Kálmán: A Duna és szabályozása. Akadémiai kiadó, Budapest, 1952. IIOZ z л s Z О I, Л s Zorkóczy Zoltán „A Felső-Duna szabályozása" című cikkéhez DR. SZEPESSY JÓZSEF A folyószabályozást mindenkor a vízépítés legnehezebb ágának tekintették, és ez a helyzet máig sem változott. Folyószabályozási ismereteink nagyrészt kvalitatív törvényekből állnak, szabatosan, több-kevesebb biztonsággal tervezni csak akkor tudunk, lia a kérdéses folyószakaszra már bevált megoldásunk van. Amíg ilyennel nem rendelkezünk (és Felső-Dunánkon ez a helyzet), minden egyes mű megépítése után — bizakodva vagy aggodalommal — de teljes bizonytalanságban kell kivárnunk, hogyan fog reagálni beavatkozásunkra a folyó. Nehezíti a helyzetet, hogy a folyószabályozási munkák lassúak és igen költségesek, a munkák összes hatása általában csak hosszabb idő után mérhető fel, egy esetleges „méretezést" pedig bizonytalanul becsülhető alaptényezőkkel, de a biztonsági túlméretezés legkisebb lehetősége nélkül kellene elvégezni. Ilyen helyzetben örömmel kell üdvözölni minden próbálkozást, melynek eredménye gyarapítja tudásunkat, és minden olyan biztató részleteredményt, mint amelyről Zorkóczt/ Zoltán jelen cikkében beszámol. A mcllékágelzárások új módszere kétségkívül eredményesnek Ígérkezik. Kedvezőek a főmeder szabályozására végrehajtott munkák eddigi hatásai is, ezeket azonban nem tartom annyira egyértelműen biztatónak, mint a cikk szerzője. A Felső-Dunán még sok kísérletre, sok további vizsgálatra lesz szükség, míg ezt a problémát legalább elvben megoldottnak mondhatjuk majd. A következőkben a közismert folyószabályozási alapelveken kívül kizárólag jelen tanulmány adataira fogok hivatkozni, nem zárva ki annak