Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

1. füzet - Zorkóczy Zoltán: A Felsőduna szabályozása

Válasz: A Felső-Duna szabályozása 87 tétel az volt, hogy mire az egységes parton a víz átbukik, a főmeder és mellékágak vízszintje között seholse legyen 1,0 m-nél nagyobb különbség. A töltőbukót úgy tervezték, hogy az tulajdonképpen több, egymás után néhány száz méterre — elhelyezett, lépcsőzetesen kialakított mellékágelzárásból áll. Az így kialakított bögék előzetes feltöltéséről külön kellett gondoskodni, hogy mire az ágrendszer feltöltődése megindul, azokban a bukórendszer állékonyságát biztosító elegendő vastagságú vízpárna alakuljon ki. Ezt oly módon kívánták elérni, hogy a bukórendszer gátjainak koronáját középen 30—50 m szélességben 0,5 m-rel alacsonyabbra tervezték. e) A mellékágrendszer feltöltéséhez igénybe vett ágak néhány helyen nagyon megközelítik az árvízvédelmi töltéseket. Itt ezek védelmére erős partbiztosításokat terveztek. f) A mellékágakba bejutó hordalék visszatartására az ágrendszer közepetáján fenékgátsorozatot terveztek. Ezeknek magasságát úgy határozták meg, hogy koronamagasságuk a feltöltődés megindulásakor mértékadó vízszint alatt 0,5 m-rel legyen. A tervezett művek méreteit, az ágrendszer feltöltéséhez rendelkezésre álló feltöltési időt, a feltöltéshez szükséges vízhozamot és ezzel összefüggésben a töltőbukó méreteit részletes hidraulikai és statikai számítások alapján határozták meg. Az ágrendszer egyik fő ágának hosszszelvénye a tervezett művekkel a 23. ábrán, a tervezett művek mintaszelvényei pedig a 24. ábrán találhatók. A tervben javasolt építési sorrend, mely messzemenően figyelembe vette, hogy a művek az építés közbeni átmeneti állapotban is biztonságban legyenek, a következő volt. a) A töltőbukó és az ágakban az árvízvédelmi töltések biztosítását szolgáló partvédőművek kiépítése. b) A vezetőművek kiegészítése és a kavicsháttöltések megtámasztására szolgáló gátak kiépítése. c) A kavicsháttöltések és a hordalékvisszatartó fenékgátak kiépítése. cl) A művek kiépítését felülről lefelé haladó sorrendben tervezték végrehajtani. A tervet a KMB azzal a megjegyzéssel hagyta jóvá, hogy a kétoldali mellékágrendezési munkákat egymással párhuzamosan, egyidőben kell végrehajtani. Ezen kívül előírták — mivel a Felső-Duna szabályozása során hasonló jellegű, egész ágrendszerre kiterjedő munkálatokat még nem végeztek — hogy e munkálatok kísérleti jellegűnek tekintendők. Ennek megfelelően a munkálatok ideje alatt és befejezésük után az ágrendszert fokozott megfigyelés alatt kell tartani, és a tapasztalatokat a további ágrendszerrendezési tervek elkészítésénél figyelembe keli venni. Az ágrendszer rendezési munkálatait 1966 második felében kezdték el és azokat előreláthatólag 1968-ban fogják befejezni. A munkálatok megindulása óta az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgaíóság és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet közösen végzi a cikolaszigeti ágrendszer megfigyelését. Ennek keretében ismételt helyszínrajzi felvételek készültek és a változásokat az alaptérképre rávezették. Ezen kívül az ágrendszerre jellemző vízállásoknál rendszeres vízszintrögzítéseket és vízhozamméréseket hajtanak végre, hogy a szabályozási munkák hatását megbízhatóan értékelhessék.