Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

.560 Ismertetések jelentősen meg fog változni. Lezárt duzzasztóművek esetén ugyanis a vízáramlás erősen lelassul az Alsó-Rajnán. Ez a felfelé haladó hajóknak komoly előnyt jelent,, de a lefelé menőknek nem. Ezért az Alsó-Rajnán a felfelé menő, azaz a nyugatrólkeletre haladó hajóforgalom mennyiségét kívánják elsősorban növelni a Waal-on lebonyolódó forgalom egy részének átirányításával, míg a lefelé haladó forgalmat ennek megfelelően csökkentik. A Waalon a lefelé menő forgalom jut elsődleges: szerephez. Az Alsó-Rajna csatornázásának megvalósítására, illetve a vízlépcsők megépítésére — amint az az elmondottakból kitűnik — alulról felfelé haladva kerül sor.. Az egész komplex vízgazdálkodási terv megvalósulása az 1954—1971 közti 17 éves. időszakra terjed ki. 3. A vízlépcsők bemutatása A három vízlépcső méretei gyakorlatilag azonosak. A fő eltérés az, hogy Hagensteinnél a vízszintkülönbséget energiatermelésre is hasznosítják. Ezt a hasznosítási formát a később épülő másik két vízlépcsőnél nem vették figyelembe, mivel ezeken a helyeken a szénhiány már nem jelent nehézséget. Másik figyelemreméltó különbség az, hogy a hajózsilip kamrája Hagesteinnél kisebb, mint a felső két vízlépcsőnél,, mivel várhatóan nagyobb hajóforgalom fog áthaladni Amerongen-nél és Driel-nél,. útban Amsterdam felé. A továbbiakban a vízlépcsők két fő részével, a duzzasztómű és a hajózsilip egységes bemutatásával foglalkozunk, mivel mindhárom vízlépcső azonos működésű duzzasztószerkezeteket és hajózsilipeket tartalmaz. a) A duzzasztómű A duzzasztóművek kialakításánál arra törekedtek, hogy a folyó legnagyobb vízszállításánál a nyitott duzzasztómű csak kis esésveszteséget okozzon. A leggazdaságosabb megoldásnak a két nyílású, egyenként 48 m szélességű, középső pilléres elrendezés bizonyult. Kisebb nyílások mind a hajózást, mind a jéglevonulást akadályozták volna, míg egy nyílás nem adott volna megfelelő lehetőséget a fenntartási és javítási, munkákhoz. Az egyik nyílás zárt, a másik nyitott állapota esetén, a duzzasztómű alatti káros kimosások elkerülése érdekében szükségessé vált az alvízi áramlás legkedvezőbb áramképének kialakítása. Ezért a sugárirányú kifolyás biztosítása miatt nagyon előnyös, félhenger alakú, ún. sisakrostélyos elzárószerkezet alkalmazását határozták el, amely az áramlás irányára merőlegesen elhelyezve, az egyenletes terhelés hatására keletkező nagyon kis hajlító nyomatékok miatt is rendkívül kedvező. így ezt az elrendezést és szerkezetet alkalmazták mindhárom vízlépcsőnél.. Részletesebb bemutatásra — példaként — a legkorább megépült, Hagestein-i vízlépcsőt (3. ábra) választottuk ki. A duzzasztómű sisakrostélyos szegecselt zárótáblája i) m magas, félhenger palást alakú-acéllemezből és a lemez alvízi oldalán levő merevítő, illetve erőátviteli, rácsszerkezetből áll. Közepén függőleges csuklót helyeztek el. A zárótábla tetején járóhíd lut végig, amely annak zárt állapotában a közbenső, illetőleg a parti pillérek megközelítésére szolgál. A sisakrostélyos zárótábla belső sugara 26,35 m, súlya pedig 200 tonna. A biztosított szabadnyílás szélessége 48 m, amint az a 4. ábrán, a szerkezet elhelyezési vázlatán látható. Zárt állapotában a tábla folyásirányból tekintve homorú és maximálisan 4,5 m vízszintkülönbség tartására képes. Az elzárószerkezetet különlegesen kiképzett gumicsík tömíti a fenéken, és a széleken. A sisakrostélyos zárótábla az áramlás irányára merőleges és vízszintes tengely körül mozog. Mozgását a tábla végein, illetve a parti és a közbenső pillér falába 2 m mélyre beépített, a forgástengelybe eső, vízszintesen elhelyezett csuklók teszik lehetővé. A zárótábla két oldalán levő emelőkarokhoz kapcsolódnak az emelőkábelek, amelyek segítségével a vízszinteshez képest 60°-os szögig emelhető a sisakrostélyos elzárószerkezet. A kábeleket a vasbeton ívek hátán levő csigák segítségével az ívek tetején elhelyezett géptermek nagyméretű dobjára tekercselik i ci. A mozgatást mindössze dobonként kettő, elzárószerkezetenként négy darab 5 lóerős elektromotor végziA teljes emelési idő — zárt állapottól a 60°-os nyitásig — 2,5 óra. A teljesen nyitotL duzzasztóművet a fő méretekkel az ő. ábra mutatja be. Az ábrákon feltüntetett ±_ szintek a holland alapsíkra (N.A.P.) vonatkoznak.