Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

AZ ALSÓ-RAJNA CSATORNÁZÁSA HOLLANDIÁBAN Ismerteti: DR. DÁVID LÁSZLÓ

1 Irodalom !. Canalization of the Rhine in the Netherlands — Hydro Delft — Number 7, April 19(>7. Delft I.aboratory. 2. Canalization of the Rhine — Publication of the Ministry of Transport and "Waterstaat"

. The Hague N. 275 E. 1965. Hollandia vízgazdálkodását és vízügyi létesítményeit a magyar szakemberek már hosszú idő óta tanulmányozzák és a tanulmányutak tapasztalatai a Vízügyi Közlemények hasábjain is megjelentek. A következőkben a helyszínen szerzett tapasztalatok és irodalmi beszámolók [1, 2] alapján igyekszünk bemutatni a holland Rajnacsatornázás műveit, amelyek a hazai szakemberek részéről is érdeklődésre tarthatnak számot. I. Az Alsó-Rajna csatornázásának szüksége Hollandia gazdasági életében fontos szerepet játszik az ország kedvező földrajzi fekvése. Európa egyik legjelentősebb víziútja, a Rajna ugyanis az ország déli^részén keresztülfolyva a Rotterdamtól délnyugatra levő deltavidéken ömlik az Északitengerbe. A folyó Nyugat-Németország, Franciaország és Svájc víziútjait köti össze az amszterdami és rotterdami kikötőkkel és — főleg az utóbbin keresztül — a tengerrel. A Rajna Hollandia területére lépve három fő ágra, a Waal-та, az Alsó-Rajnára (amelyek végső szakaszát LeAnek nevezik) és az Ijssel-re ágazik szét. A folyó Lobithnál átfolyó közepes vízhozama a három ág között — az említett sorrendben — (55, 25 és 10% arányban oszlik meg. Az első két ág a nemzetközi hajóforgalmon túl az ország kelet-nyugati viziösszeköttetését biztosítja, míg a legkisebb ág, az Ijssel, Hollandia északi területeinek vízi megközelítése, valamint az 1932-ben elzárt Zuyder Zee területén újonnan kialakított és édesvízi tározóként szolgáló Ijssel-tó vízutánpótlása szempontjából nélkülözhetetlen (1. ábra). A növekvő ipari és mezőgazdasági (öntözési) édesvízigények, továbbá a hajózási érdekek megkívánják, hogy a vízkészletek, elsősorban tározás révén, függetlenítve legyenek a folyók vízhozamának időszakos ingadozásától. Ezt szolgálja többek között az Ijssel-tó is. A Delta Terv befejezése után egy további tórendszer is keletkezik, de az Ijssel-tó jelentősége elsődleges marad, mivel földrajzilag Hollandia közepén fekszik. A Rajna kisvízei idején azonban az Ijssel-tó táplálása és az Ijsselen, valamint az Alsó-Rajnán kialakuló hajózási viszonyok nem kielégítőek. Ennek megoldására határozták el, az Alsó-Rajna csatornázásának megvalósítását. 2. A folyóesatornázás létesítményei Az Alsó-Rajna csatornázásának célkitűzése kettős, egyrészt az Alsó-Rajnán és az Ijsselen a hajózási viszonyok megjavítása, másrészt az Ijssel-tó édesvízzel táplálása, illetve öntözővízzel való ellátása. A feladat megoldásának legfontosabb létesítményei az Alsó-Rajnán Drieliíél, Amerongenncl és Hagesteinnéi épülő három folyami vízlépcső és két rövid mederátvágás az Ijsselen (1. ábra). A létesítmények közül a három vízlépcső az, amely leginkább érdeklődésre tarthat számot. Ezért a továbbiakban elsősorban ezek tanulmányozásával foglalkozunk. A legfelső, a üriel-í vízlépcső, Amhemtől kissé nyugatra épül, 13 km-rel az Ijsselnek az Alsó-Rajnából történő kiágazási pontja alatt. A duzzasztóműből és a hajózsilipből álló vízlépcső az Alsó-Rajna és az Ijssel közti vízelosztás szabályozását szolgálja. A Rajna kis vízhozamai esetén a duzzasztómű mozgó tábláinak elzárásával lecsökkentik az Alsó-Rajna vízszállítását és ezzel egyidejűleg növelik az Ijssel 1 Dr. Dávid László mérnök, az Országos Vízügyi Hivatal főmérnöke. Szerző ösztöndíjasként vett részt a Wageningenben rendezett «. Nemzetközi I.ecsapolási Továbbképző Tanfolyamon. A hallgatók megtekintették a Rajna-csatornázás létesítményeit is.