Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Magyar P.: A talajcsövezés 540 — 3 ugyanazon gyártmányú sima műanyag cső 0,6 — 0,8 és 1,6 mm széles keresztirányú beömlőnyílással, — 1 hullámos műanyag cső 0,75 mm széles, hosszirányú beömlőnyílással, — 1 cserépcső lécalátéttel. A kézzel fektetett csövek szőrözésétől eltekintettek, mert csőárkokat a területen található fehértőzcggel töltötték vissza. Ezek fugái nagyobbak voltak 1,5 mm-nél, mig a géppel fektetett csöveké 0,5 mm-nél kisebbek. A talajcsőárokba visszatöltött anyag áteresztőképessége mindenhol azonos volt (A:~0,4 m/nap, azaz /c~4-10~

4 cm/s). A mérési eredményeket az 5. és 6. ábra mutatja be: Az 5a ábra a cső mellett mért víznyomásértékeket (a talajvíz nyomásmagasságának és a talajcsőben levő víz magasságának különbsége) a beömlőnyílások szélességének függvényében ábrázolja. Az ábrából kitűnik, hogy műanyag csövek esetén a 0,8 mm széles, míg cserépcsövek esetén az 1,5 mm széles nyílások a legkedvezőbbek. Ezeknél áll elő alacsony nyomásveszteség aránylag kis nyílásméret mellett. Másrészt a kapillaritás figyelembevételével kimutatták, hogy a műanyag csövek felúszása 40 mm belméretnél 2 mm és nagyobb nyílásszélesség esetén kizárt. A szokásos 0,6 mm nyílásszélességnél 2,5 cm nyomásveszteség mellett küzdhető le a beömlőnyílás által okozott kapilláris feszültség. Visser ezek után 2,5 x 10 mm (sz x m) méretű nyílásokat javasol. Az 5b ábra a cső mellett mért víznyomásértékeket a belépési felület függvényében ábrázolja. Látható, hogy a kézzel fektetett cseréptalajcső és a műanyag hullámafalú talajcső mutatja fel a legkedvezőbb hidraulikai tulajdonságot a tárgyalt szempontból. A 6'. ábra a cső mellett mért víznyomásértékeket a szállított vízhozam függvényében ábrázolja. Az eredmények lineáris pozitív regresszió formájában jelentkeztek. Az eredményeket számszerűen a III. táblázat ismerteti. A statisztikus analízis azt mutatja, hogy a kézzel fektetett cserépcsőnek és a flexibilis műanyag csőnek vannak a legkedvezőbb hidraulikai tulajdonságai. A korrelativ összefüggés nagyon szoros; a tévedési valószínűség s0,27%. A lent nyert és a talajcső közvetlen közelében mért nyomásértékeket egyéb szerzők ilyen kísérletekből nyert eredményeivel is összehasonlították. Az összehasonlítás eredményeit az eredeti tanulmány részletes táblázatban közli. 5. ábra. Nyomásmagasságok a talajcső mellett a nyílásszélességekre vonatkoztatva (a) és a belépési felületre vonatkoztatva (b) 9 Vízügyi Közlemények