Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

546 Bárányi Sándor vízmélységet és sebességet. (A műtárgyban legkisebb víznél legalább h = 25 cm vízmélység és V

k = 0,3 m/s középsebesség kell hogy legyen.) Az időszakosan kiszáradó kisvízfolyásoknál arra is kell gondolni, hogy a legkisebb vízhozam mérését köbözéssel lehessen végezni (bukó esetén kisvízi háromszög-szelvény alkalmazásával). A tervezett műtárgy vízemésztését a legnagyobb LNQ (%-os valószínűségű) vízhozam alapján kell ellenőrizni. Hogy milyen valószínűségű vízhozamokra kell a mérőműtárgyakat méretezni, ma még tisztázatlan. A hidrológiai adatgyűjtés szempontjából az 1%-os valószínűségű (100 évenként legnagyobb) vízhozamot kellene mint mértékadó értéket alapul venni. A kisvízfolyások medrének kiépítését ennél jóval kisebb, általában a 30 évenként előforduló legnagyobb vízhozamlevezetésére tervezik és végzik. A műtárgy élettartama is rövidebb mint 100 év. Véleményünk szerint a vízhozammérő műtárgyakat a patak kiépítettségének megfelelő, de legfeljebb a 2 —3%-os valószínűségi vízhozamra kellene méretezni. Az elfogadott LNQ birtokában a műtárgy méretét úgy kell megválasztani, hogy a mértékadó vízhozam kártétel nélkül tudjon a műtárgyban levonulni és ne kerülje meg a mérési szelvényt. A KÖQ értékre a víz-szakasz felső szintjének meghatározásánál van szükség. A kisvízi szakaszt úgy kell kialakítani, hogy annak felső szintjét a közepes vízhozamhoz tartozó vízszint ne haladja meg. Az elfogadott és számításokkal ellenőrzött szelvényalak birtokában a követelmények 4 — 9. pontja figyelembevételével kell a műtárgy mérőszakaszát kialakítani. Hordalékos vízfolyásokra tervezett műtárgyaknál a hordalék levonulása szempontjából az 1:1 oldalrézsűvel kialakított trapéz keresztmetszetű vagy parabolaalakú szelvény a legkedvezőbb. A hordaléklerakódás kérdéseit a számítások alapján meghatározott várható sebességek és a vízfolyáshordalék jellemzőinek (átlagos szemátmérő) ismeretében minden egyes vízfolyás esetében külön kell vizsgálni. Ha a várható sebesség nagyobb, mint az érkező hordalék továbbjuttatásához szükséges sebesség, akkor a feliszapolódástól nem kell tartani. Ellenkező esetben a mérőszakasz méretein kell változtatni. A víz áramlásának egyenletességét a mérési szelvény feletti szakaszon jól kialakított rávezetés (átmeneti szakasz) és a mérőszakasz kő- vagy betonburkolatának simára képzése biztosítja. Mint már korábban rámutattunk hordalékos vízfolyás esetében a mérési szelvény alatt nem lehet szűkítés vagy kiemelt küszöb, mert ezek mögött holttér (V = 0) és hordaléklerakódás alakul ki. A patakszabályozással összhangban tervezett fenéklépcsős mérőműtárgyak mérőszelvényeiben sem kerülhető el az alvízi visszahatás. Ha az alvízi visszahatás az idők folyamán minden esetben azonos módon jelentkezik, akkor hosszú időre állandó vízhozamgörbe szerkeszthető. Ha a műtárgy alatti mederszakaszon a lefolyási viszony (feltöltődés, kimosás, erős növényzethatás) jelentősen megváltozik, akkor számolni kell azzal, hogy a műtárgy mérőszelvényére szerkesztett vízhozamgörbe felső szakasza az évek során megváltozik. A hazai klíma és lefolyási viszonyok mellett a kisvízfolyásainkon levonuló vízmennyiségek jelentős része az év legnagyobb részében levonuló kis- és közepes vízhozamokból tevődik össze, ezért elsősorban ezeknek pontos mérésére és regisztrálására kell törekedni. 5. Összefoglalás 1. A természetes kisvízfolyások vízhozamának mérése gazdaságosan, vízhozammérő műtárgy létesítésével oldható meg. 2. Vízhozammérő műtárgyak létesítése csakis a patakszabályozással összhangban oldható meg. Patakszabályozás figyelembevétele nélkül, műtárgy építése nem engedhető meg. 3. A tervezendő műtárgy típusának megválasztása előtt a rendelkezésre álló adatok alapján tanulmányozni kell a vízfolyás jellegét (esés, sebesség, vízjárás, mederállapot, hordalékosság). Az eddig alkalmazott mérőműtárgy típusok közül a fenéklépcsővel, szűkítéssel vagy enélkiil létesített műtárgyakat javasoljuk (5., 6., 7. típus). Az egészen kis és kevésbé hordalékos patakok vízhozamának mérésére sikerrel alkalmazhatók a trapéz, vagy háromszög keresztmetszetű bukók is (1. típus).