Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
A Wizna-láp hasznosítása 531Az ismertetett nagyszabású talajjavítási beruházások hatásának vizsgálatakor az érintett terület állatállományának változását is célszerű megvizsgálnunk. Ezen területre, valamint az összehasonlítás érdekében a körzet más, nem lápterületeire vonatkozó átlagértékeket a II. táblázatban foglaltuk össze. Míg a körzetnek a láppal kapcsolatban nem levő községeiben a vizsgált 1969 és 1965 évek között az állatállomány gyakorlatilag nem változott, elsősorban a Chlebiotka-falucsoport községeiben — ahol a láp rendezési és talajjavítási munkái leghamarabb indultak be— valamint a Rutka-falucsoportban az állatállomány (s ezen belül elsősorban a szarvasmarhák aránya) számottevően emelkedett. Érdekes, hogy azon két falucsoportban, melyek határában 1965-ig a meliorációs munkálatok jelentősebben még nem indultak be, visszaesés mutatkozott. Ezzel magyarázható, hogy a teljes lápterületre vonatkozó átlagértékek az állatállománynak csak mérsékelt emelkedését mutatják. Azokban a községekben, melyek határában legkorábban került sor a láp művelésére, az új rétek és legelők kialakítására, a szarvasmarha-állomány 6 év alatt gyakorlatilag megkétszereződött. Növekedett az 1 tehénre jutó tejhozam is. Ennek értéke 1959-ben 1 tehénre számítva átlagosan évi 1800 1 volt, mely 1965-re 2400 l-re emelkedett. Az előzőkkel magyarázható, hogy a vizsgált időközben a Wizna-láp falvaiban a tejfelvásárlás 100%-kal növekedett. Az ismertetett talajjavítási munkák nyomán más haszonnövények terméshozama is emelkedett. így pl. a gabona terméshozama 2,0 q/ha-ral, a burgonyáé pedig 20 — 30 q/ha-ral lett nagyobb (a lápterületen kívül csak 0,5 — 0,8 q/ha hozamnövekedés mutatkozott). Az előző adatok értékelésekor figyelembe kell vennünk, hogy azok az első, kezdeti évek eredményei. A rendszer teljes kiépítésével, a láp vízháztartásának tökéletesebb szabályozásával (a még zömében hiányzó drénrendszerek megépítésével), a láphasznosítási eljárások tökéletesítésével, nagyobb mennyiségű és kedvezőbb összetételű műtrágya adagolásával az ismertetettnél jelentősen nagyobb eredmények valószínűsíthetők. Az eredmények felsorolásakor jelentősége nyomán első helyen kellett volna említenünk magát a már ismertetett fűfeldotgozá üzemet. Ez az üzem elsősorban exportra termel. Teljes kiépítése (a járulékos beruházásokkal együtt) 1975-re várható. Ekkor a 12 000 tonna/év takarmánypor termelésen kívül, a téli időszakban — hasonló technológiával — burgonyát fognak feldolgozni. A Wizna-láp hasznosításának példáját nálunk is követésre méltónak tekinthetjük. Hazánkban csaknem 100 000 ha lápterületet tartanak nyilván. Ezek zöme igen alacsony színvonalon, vagy egyáltalán nincs kihasználva. A takarmányhiány nálunk is fennálló, súlyos helyzet. Ezért a belterjesebb hazai láphasznosítás megszervezésének napirendre tűzését indokoltnak tartjuk. írod AL О M 1. Bélák S.—Szabó /..—Szekrény' 11.—Tóth .4. : I.áptalajok vízháztartásának javítása drénezéssel. A Keszthelyi Agrártudományi Főiskola Kiadványa. Sajtó alatt. '1. Churski, T.: Kisparcellás és üzemi kísérletek eredménye a Biebrza-völgyében. IX. Nemzetközi Lápkongresszus, Keszthely. 1965. szept. 12—18. Kongresszusi Tájékoztató. 3. Niewinski, K. : Melioracije Wizny zwiçkszajç produkcijç rolnii okolicznvch \vs Л' owe Rolnictwo, nr. 2IS, 1966. I. Okruszko , H. : Ocena pionów siana z trzech zmeliorawanvch torfowisk. Wiadomosci Instytutu Melioracji i Uzytkôw Zielonych. Tom VI. zeszty 1, 1966. 5. Prokopowicz, J.: Bezposrednie i posrednie efekty inwestycji melioracyjnych na obiekcie Bagno Wizna. Wiadomosci Melioracyjne i Lakarskie 1968. 2. sz. *). lîedlinyszki, W.: Melioracja obiektu Bagno Wizna. Wiadomosci Melioracyjne i Lakarskie. 1968. 1. és 2. sz. 7. Szabó L.— Szekrényi В.: A láptalaj vízgazdálkodásának javítására irányuló vizsgálatok a KeszthelyHévízi öblözetben. Hidrológiai Közlöny 1966. 12. sz.
