Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

4. füzet - Böcker Tivadar: Magyarországi karsztvízkutatás jelenlegi helyzete

486 Böcker Tivadar A kutatás fő célja: a karsztvíz mozgásjelenségeinek vizsgálata. A karsztos kőzetbeni vízmozgás sajátosságainak megállapításához feltétlenül ismerni kell: я) az egységesnek tekinthető repedéshálózat térbeli kiterjedését, b) a karsztvíz nyomásviszonyait és gradiensét, c) a vízutánpótlódási viszonyokat, d) а szivattyúzások és a források helyeit, e) a szivattyúzott vízmennyiségeket és a források vízhozamát. 1. Magyarország karsztterületei és az egységesnek tekinthető repedésrendszerek A magyarországi karsztterületek (1. ábra) két típusba sorolhatók: 1. felszínen levő karsztos kőzetek és 2. elfedett karsztos kőzetek. A jedett karszt lényegesen nagyobb kiterjedésű, mégis a karsztos egységeinket a felszíni karsztos hegységeink szerint különítjük el. Ennek magyarázata a 2. ábrán található. A felszíni karszthegységek a szerkezeti vonalak mentén lépcsőzetesen süllyednek a mélybe. Minden karsztos egység lényegében egy felszíni és a hozzá csatlakozó fedett karsztvíztároló-rendszerből tevődik össze. A földtani és geofizikai kutatások szerint ezekre az egységekre a töréses szerkezet jellemző. Az 1. ábrán egytől-ötig terjedő sorszámmal láttuk el a karsztos egységeket. Ezek a következők: 1. Dunántúli Magyar Középhegység, melyre a töréses szerkezet jellemző, gyakori vízszintes eltolódásokkal és hosszanti feltolódásokkal. Mégis a vonulat egyes; 1. ábra. A felszíni és a fedett karszt elterjedése Magyarországon Рис. 1. Распространение поверхностного и покрытого карста в Венгрии Fig. 1. Areas of open and covered karst in Hungary