Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

4. füzet - Dávid László: Az öntözőrendszerek vízfogyasztásának jellemzői a Tisza-völgyében

Az öntözőrendszerek vízfogyasztása 505 i'

tmx 1.0 1,0 I 50 100 T1000

к h Az egyenlőtlenségi tényezővel kapcsolatos vizsgálati eredményeink összhangban vannak azzal a korábbi megállapításunkkal, amely szerint a nagyobb területekhez tartozó vízfogyasztás kiegyenlítettebb. A napi közepes fogyasztások eloszlásának vizsgálatával egyidejűleg a havi vízfogyasztások jellemzésével is foglalkoztunk. A vizsgált rendszereket és adataikat az I. táblázatban tüntettük fel. Az adatok összehasonlíthatósága és a havi fogyasztás jellegének meghatározása érdekében minden hónap fogyasztását a tenyészidőszakban fogyasztott teljes mennyiség százalékában adtuk meg. A százalékos értékek segítségével készítettük el mindegyik rendszerre és évre a havi vízfogyasztások integrál görbéjét (8. ábra). A görbékjellege hasonló, elhelyezkedésükben azonban kisebb-nagyobb eltérés tapasztalható. A görbesereget megkíséreltük egy vonallal jellemezni és ennek eredményeként húztuk be az átlagos fogyasztás integrálgörbéjét, amelyet külön is megrajzoltunk. Egyidejűleg a havi fogyasztás jellemző értékeit is feltüntettük. A görbe és az I. táblázat adatai alapján az alábbi következtetéseket tehetjük: 1. A tenyészidei vízfogyasztás mintegy 50%-át a mértékadó időszakban (július augusztus) használják fel. 2. Április és szeptember hónapok együttes fogyasztása mindössze 10 -15%-ra tehető, tehát a vízfogyasztás mintegy 90%-ára a jellemző időszakban kerül sor. 3. A tenyészidőszak, de főleg a jellemző időszak meteorológiai viszonyai (száraz, átmeneti vagy nedves jelleg, a csapadék havonkénti megoszlása, stb.) esetenként a vízfogyasztás kisebb-nagyobb mérvű eltérítését okozhatják a jellemző értéktől. Ez egy öntözőrendszerben a havi fogyasztás évenkénti változását idézi elő. 4. A vízfogyasztás jelleggörbéjének legmeredekebb szakasza, július 21— augusztus 10 közötti szokásos csúcsidőszakra esik. A vízfogyasztás, ezalatt az idő alatt, mintegy 20%-a a teljes tenyészidei fogyasztásnak. 5. A május havi fogyasztás a rizsterületek feltöltésének hatására általában meghaladja a június havi értéket. Mint az eddigiekből kitűnt, egy-egy öntöző7. ábra. A csúcsidei egyenlőtlenségi tényező és a vízzel ellátott területek kapcsolata. A pontok számainak jelmagyarázata: 1. Tiszalök 1904-, 2. Tiszalök 1967 ; Tiszabecs 1967; 4. K-III. 1967; 5. K-IV. 1967; K-III. 1964; 7. K-IV. 1964; 8. K-III. I960; 9. K-IV. 1965 Fig. 7. Non-uniformity coefficient plotted against area supplied hi/ water in the peak period. Legend: 1. Tiszalök, 1964; 2. Tiszalök, 1967; 3. Tiszabecs, 1967; 4. K-III.. 1967; 5. K-IV., 1967; 6. K-III., 1964; 7. K-IV., 1964 ; 8. K-III., 1965; 9. K-IV., 1965 Bild 7. Beziehung zwischen der Ungleichförmigkeitszahl in der Spitzenperiode und der Größe der mit Wasser versorgten Fläche. Die neben den Punkten stehenden Zahlen bedeuten: 1. Tiszalök, 1964; 2. Tiszalök, 1967; 3. Tiszabecs, 1967; à. K-III., 1967; 5. K-IV., 1967; 6. K-III., 1964; 7. K-IV., 1967; 8. K-III., 1965; 9. K-IV., 1965