Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

4. füzet - Dávid László: Az öntözőrendszerek vízfogyasztásának jellemzői a Tisza-völgyében

500 Dávid. László Vízzel ellátott terület —+— 1965 (32000 kh) — 1967 (63 ООО kh ) —

i— 50 150 tartósság, nap 1 1 1 , 100 % 2. ábra. A tenyészidei (IV, 1 — IX. 30) összesített napi közepes vízfogyasztások tartóssági görbéi a szolnoki VÍZIG öntözőrendszereiben Fig. 2. Duration curves of totalled daily mean water consumption during the growing season ( April 1,— September 30.) in the irrigation systems under the Szolnok District Water Authority Bild 2. Dauerganglinien der täglichen mittleren Verbrauchsmengen in der Wachtumsperiode, (1. IV—

30. IX) in Bewässerungsanlagen der Kreiswasserwirtschaftsdirektion Szolnok A tenyészidőn belüli különböző időszakok fogyasztásának eloszlását — az előbbi két görbét alapul véve — a 3. ábra mutatja be. Látható, hogy a tenyészidőszak 50%-nál kisebb tartósságú értékeinél, a május 1—augusztus 31. közti, 4 hónapos tartósságú görbék megegyeznek a tenyészidőszak tartóssági görbéivel. Az általános tapasztalattal összhangban április és szeptember hónapok hatása csak a kisfogyasztások tartományában mutatkozik meg. Mivel vízgazdálkodási és üzemi szempontból egyaránt elsősorban a nagyobb fogyasztási értékeknek és azok eloszlásának ismerete szükséges, a 4 hónapos tartóssági görbék jól jellemzik az egész tenyészidőszak vízfogyasztását. Ezért ezt az időszakot (V. i.—VIII. 31.) vízfogyasztás szempontjából jellemző időszaknak nevezhetjük. A jellemző időszakon belül azonban, mint ez a görbékből is látszik, már minden hónapban, májusban és júniusban is előfordulnak nagy fogyasztási értékek. Ezt elsősorban a rizsterületek vízfogyasztása okozhatja. A magas fogyasztási értékek nagyobb tartóssággal általában a július végén augusztus elején kialakuló szokásos csúcsidőszakban (VII. 21—VIII. 10.) jönnek létre. Ezt mutatja az 1967. évi görbesereg is. Ezzel szemben 1965-ben, amikor nedves, csapadékos időjárás uralkodott, a tényleges csúcsidőszak később, augusztus folyamán alakult ki. A szokásos csúcsidőszakban ugyanakkor kiugró fogyasztás nem lépett fel. Más években viszont előfordul, hogy teljes egészében júliusban van a csúcs. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy július—augusztus hónapot, mint mértékadó időszakot együttesen is vizsgáljuk. Az így készített 2 hónap tartósságú görbék szintén láthatók az ábrán. A jellemző és a mértékadó időszakhoz tartozó tartóssági görbék alakja eltér a tenyészidei görbe alakjától. Ezek már általában inflexiós ponttal és kezdeti, valamint végső meredekebb szakaszokkal rendelkeznek. A tenvészidő tartóssági görbé-