Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

4. füzet - Becker Alfréd: Rövid idejű vízhozam előrejelzések a Német Demokratikus Köztársaságban

454 Becker Alfréd Л. Modell koncepciók a közvetlenül lefolyásra kerülő csapadékhányad meghatározására A közvetlenül lefolyásra kerülő csapadékhányad (közvetlen lefolyás = hatékony csapadék) meghatározására szerző 1964/65-ben koaxiális grafikus ábrázolásokat dolgozott ki az NDK több kisebb vízgyűjtőterületére [1], mint amilyeneket Kohler és Linsley [17] bevezetett. Ezekben az ábrázolásokban a csapadékmagasság és az esőtartam mellett mint legfontosabb, a közvetlen hozamot meghatározó mennyiségeket, egy előeső indexet és a hét sorszámát veszi figyelembe a vízgyűjtőterület talajnedvességi állapotának közelítő meghatározásához (lásd 8. ábra). A koaxiális ábrázolás készítés során szerző elméleti vizsgálatokat kezdett az ezekben fellépő görbeseregek szerkezetére és néhány azokat meghatározó törvényszerűségre vonatkozóan. E vizsgálatok először a koaxiális ábrázolások átszerkesztését tették szükségessé (8. ábra), (lásd [3, 4]), végül azonban egy, a koaxiális ábrázolásoktól független modellkoncepció kifejlesztéséhez vezettek. Az új modellkoncepció alapján a csapadék és a csapadékból származó közvetlen lefolyás között bizonyos egyszerűsítő feltevések mellett közelítő összefüggések nyerhetők, melyek a vízgyűjtő terület jellemzőitől függenek, tehát szintetikus összefüggések. E jellemzők: az adott terület közepes elszivárogtató képessége nedves és száraz talajfelszín mellett, a talaj közepes víztároló kapacitása és a közepes lefolyási idő [6, 7]. A modellkoncepció azon alapul, hogy az aktuális talajnedvesség-hiány és a csapatléktartam figyelembevétele mellett a vizsgált közepes vagy összehasonlító talajszelvény adott elszivárgási és talajnedvesség-abszorpciós hányadából mindeneki). ábra. Csapadék-vízhozam összefüggés egy modellterület számára (folytonos görbék) a megfelelő természetes vízgyűjtőre vonatkozó szaggatott vonalakat a 13. ábrából vettük át Рис. 9. Зави симость между осадками и расходами для одной моделированной территории (постоянные кривые)', линии с обрывками относительно естественного водосбора взяты с рис. 13 Fig. 9. Relation précipitation-débit d'eau pour un terrain de modèle (

courbes continues), nous avons repris les lignes hachesé de la fig. 13 se rapportant au bassin versant naturel