Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

4. füzet - Lászlóffy Woldemár: A városiasodás vízgazdálkodási vonatkozásai

A városiasodás vízgazdálkodási vonatkozásai 4391 1. Л vízigények rohamos növekedése folytán a városok növekvő mértékben kénytelenek vizet importálni, ezért tág körzetben zavarják meg a vízháztartást. 2. Ott, ahol a vízbeszerzés a felszín alól történik, többnyire süllyed a vízszint vagy csökken a nyomás: a szükséges vízmennyiség biztosítása mind költségesebb lesz. 3. Minden életfolyamat természetes velejárója a salakkiválasztás, amely rendkívüli méreteket ölt a nagyvárosokba tömörült tömegek és ipari tevékenységük folytán. A szennyvizek és hulladékok károsan befolyásolják ill. veszélyeztetik a vizek tisztaságát, a folyékony üzemanyagok gyors térhódítása a közlekedésben, a fűtésben és az energiatermelésben a vízszennyezés fokozott kockázatával jár együtt. A befogadóba vezetett hűtővizek hatására az öntisztulás folyamata meglassul. 4. A vízzáró felületek kiterjedésének növekedése folytán megszaporodnak a záporesők okozta károk, esetleg megemelkedik a befogadó vízfolyás árvízszintje. 5. Ipari vízkivételek csökkenthetik a város területén áthaladó vízfolyás kisvízszintjét is. 6. A vízzáró felületek csökkentik a beszivárgást, a zöldterületeken az öntözés folytán a természetes csapadékot meghaladó vízmennyiség jut a talajba: a talajvízszint alakulásának természetes rendje felborul. Zavarócui hatnak egyes mélyalapozások vagy mélyépítési munkák is. A bajok forrásának felismerése sok esetben megnyitja a megelőzés lehetőségét. Máskor a helyzet rosszabbodása lassítható. De megindulhat a már bekövetkezett bajok orvoslása is. Csak egy dolognak nem szabad bekövetkeznie : annak, hogy a vízimérnök megfeledkezzék az emberiség jövőjével szembeni felelősségéről. * * * Tanulmányomban a világ különböző részeiből származó, gyakran szélsőséges példákkal igyekeztem a városiasodás folyamatának vízgazdálkodási hatásait megvilágítani. Az idézett súlyos jelenségek nagyobb részének hazai viszonyaink között csupán nyomait észleljük. A szélsőségek idézésével éppen az volt a célom, hogy mintegy nagyító alatt mutassam be a ma még nem feltűnő káros vagy kóros tüneteket, annál is inkább,mert irreverzibilis folyamattal állunk szemben. Sem a vízigényeket csökkenteni, sem a vizek elszennyeződését megakadályozni nem tudjuk. Menthetetlenül a vázolt szélsőséges helyzetek felé vezet az út, és mai tudásunk szerint csupán a haladás ütemét tudjuk mérsékelni. IRODALOM I. United Nations: Demographic Yearbook 1967. 19. kiadás, Neu) York. 1968. "2. Ragon, M. : L'urbanisme et la cité, Paris, Hachette, 1964. George, P., Randet, P. et Bastie, J. : La région Parisienne. Presses Universitaires de Paris, 1904. 3. Kar, J.: Siedlungs- und Industrie-Wasserwirtschaft und Gewässerschutz in Österreich. Schriftenreihe des ÖWWV, Heft 47. Wien, Springer, 1968. 4. Bäber, H. : Die Wasserversorgung von Bewölkerung und Industrie in der Schweiz. Wasser und Boden, 1962/2. 5. Statistisches Jahrbuch für die Bundesrepublik Deutschland, 1968. Wiesbaden, 1968. 6. Marquardt, E. : Wasserversorgung und Entwässerung der Stadt- und Landgemeinden. (Lásd Schleicher: Taschenbuch für Bauingenieure, 2. kiadás. II. kötet. Berlin, Springer, 1955.) 7. Illés György: Svédország és Stockholm vízellátása. Vízügyi Közlemények, 1951/1. szám. 8. Howson, L. W. : Factors affecting long-distance transmission of water. Am. Water Works Assoc. Journal, 1957/10. 9. Illés György: a) Róma vízellátása. Vízügyi Közlemények, 1963/4. b) Nápoly és környékének vízellátása. Vízügyi Közlemények, 1963/4. c) A Bodensee—Stuttgart-i regionális vízmű. Vízügyi Közlemények, 1964/1. d) — és Simó Т.: A vízellátás helyzete Spanyolországban. Vízügyi Közlemények, 1968/2.