Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

4. füzet - Lászlóffy Woldemár: A városiasodás vízgazdálkodási vonatkozásai

444 Lászlói f y Woldemár lehetősége ma általános társadalmi igény. Kielégítését nagymértékben megnehezíti, sőt nemegyszer lehetetlenné teszi a vízfolyások, vagy tavak szennyvízelhelyezésre való felhasználása. A közkedvelt műmosószerek hatására egy-egy duzzasztómű felett méternyi vastagságban és több száz méter hosszban undort keltő piszkosfehér hab borítja a vízfelszínt. A bajon a könnyebben lebomló ún. lágy detergensek használata és a szennyvizek tisztítása sem változtat gyökeresen. A szennyvíztisztító telepekről a szerves szennyeződések lebomlása folytán nitrogénben és foszforban meggazdagodva távozik a víz. A N és P azonban fontos tápanyag: kedvező körülmények közt, a befogadóban tömeges algaképződést indítanak el és ezáltal már külső szemléletre is visszataszítóvá lesz a víz. Fokozottan áll ez az állóvizekre, amelyekben a lassúbb vízkicserélődés folytán az eutrofizáció folyamata gyorsabb. Nem véletlen hogy a vizek elszennyeződése elleni védekezésnek talán legtevékenyebb apostolai a svájciak, hiszen legfőbb bevételi forrásuk, az idegenforgalom forog kockán.

1

0 A Balaton partjain kialakuló összefüggő üdülőtelepülést is létében fenyegeti a tó eutrofizációja. A tóba kerülő szennyező anyagok mennyisége nem a felfrissülést kereső tömegek évről évre növekvő nagyságával arányosan, hanem sokkal nagyobb mértékben fog növekedni, hiszen a regionális vízmű megvalósulásával ugrásszerűen fog emelkedni a vízfogyasztás és ezzel a szennyvíztermelés is. A városiasodással együttjáró vízellátási és szennyvízelhelyezési gondok legtökéletesebb megoldására a világirodalom legjobb példaként egyértelműen a Ruhrvidéket idézi [20]. Ezen az 1100 km

2-nyi, rendkívül fejlett nehéziparú területen 8 millió ember él. Az érdekeltség társulatokba tömörítésével és a kedvező földrajzi helyzet kihasználásával, félszázados építő-fejlesztő munka árán sikerült elérni mind a kielégítő vízellátást, mind a szennyvizek elvezetését és a zavartalan vízi sportolás biztosítását, noha a Ruhr szennyvízterhelése meghaladja a folyócska kisvízhozamát. (Ebből nyilvánvalóan következik, hogy kisvíz idején a vizet útjában ismételten megisszák, ill. vezetik vissza szennyvízként). A megoldás alapja az, hogy a törvény értelmében minden természetes és jogi személy, aki, ill. amely közvetlenül vagy közvetve, mennyiségileg vagy minőségileg befolyásolja a terület vízháztartását, kötelezően tagja a társulatnak és arányosan részt vesz a költségek viselésében. Műszaki jellemzésül csupán a létesítmények számát iktatom ide: Az évek hosszú során 84 szennyvíztisztító-telep, 4 nagy derítő, 27 szivattyútelep, 300 km főgyűjtőcsatorna és 7 völgyzárógát épült a Buhr-vidéken. Л. V szemételhelyezés mint vízügyi probléma A használt vízzel valamely befogadóba távozó szennyező anyagok mennyisége mellett vízgazdálkodási szempontból nem elhanyagolható a város termelte hulladék és szemét sem. Bármilyen fejlett technikával igyekeznek is ártalmatlanná tenni a szemetet — rétegenkénti tömörítéssel és földdel való betakarással, fermentálással vagy elégetéssel — nem kerülhető el teljesen, hogy eső érje. A lerakott szeméten átszüremkedő csapadékvíz természetesen erősen szennyezetten folyik be valamilyen vízfolyásba, vagy állóvízbe, ill. szivárog el a talajba. A talaj kitűnő szűrő. A szerves szennyezést gyorsan lebontják a benne élő mikroorganizmusok. Egy konkrét vizsgálat során a felszínen cm

3-enként mért 50 millió 1

0 Az Európai Vízvédelmi Szövetség ( Föderation Europäischer Gewässerschutz= FEG) is svájci kezdeményezésre jött létre, vezéralakja dr. O. Jaag, zürichi professzor.