Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Horváth Imre-Muszkalay László: Ülepítők vizsgálata és néhány fontosabb tervezési alapadat meghatározása

418 Horváth I.—Muszkalai L. Stengel-féle vízbevezetés Stuttgarti vizbevezefés Geiger-féle vizbevezeto mû kialakítása 2. ábra. Dorr-ülepítöknél alkalmazott vízbevezetési megoldások Fig. 2. Intet arrangements used for Dorr-type settling tanks Bild 2. Verschiedene Anordnungen der Wasserereinleitung bei Dorrschen Absetzbecken Példaként a 2. ábrán a Geiger-, a Stengel-féle és a Stuttgarti vízhevezetési megoldásokat szemléltetjük. Első két rendszer hazai viszonylatban is közismert, utóbbit azonban tudomásunk szerint — nálunk még nem alkalmazták. F. Pöpel és J. Weidner vizsgálatai szerint előnyös, ha a vízbevezetés során az ütközőelem tartományában többszörös „vízpárna" képződik, ahol a víz mozgási energiája lecsökken [8]. Ilyen meggondolás alapján dolgozták ki a Stuttgarti vízbevezetési megoldást, amelynél a víz kénytelen az ütközőelemet megkerülni, és ugyanakkor a medencefal terelőhatása révén mégegyszer irányt változtatni. Néhány megjegyzést teszünk a Dorr-ülepítőkböl történő vízelvezetés kérdéséről. E problémakört hazai viszonylatban általában megoldottnak tekintik, és egyszerűen a műtárgy pereménél megépített bukókat és elvezetővályúl alkalmazzák. Az ülepítési folyamat és az áramlási jelenségek mélyebb elemzése azonban azt mutatja, hogy az optimális megoldás megválasztása adott esetben nem is olyan egyszerű. Külföldön pl. egyre gyakrabban alkalmazzák a vízelvezetést biztosító bukóvályút a vízfelszín különböző helyein (pl. köralakú medencéknél koncentrikusan, sugárirányban, vagy vegyes megoldással), annak érdekében, hogy a műtárgy hidraulikai és ülepítési hatásfoka optimális legyen.