Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)
1. füzet - Nagy László: A partállékonyság néhány hidraulikai kérdése
A partállékonyság 43 41 8. ábra. A vízszintsüllyedési kísérletek elvi vázlata Fig. 8. Diagrammatical sketch of drawdown experiments Fig. 8 Croquis de principe des essais de la baisse du niveau de l'eau A kísérletek során a rézsűk viselkedését figyeltük, s rögzítettük, hogy adott vízállásviszonyok mellett a beépített rézsű megcsúszott-e, elváltozást szenvedett, avagy megtartotta eredeti méreteit. A kísérleti anyagokkal a vizsgálatokat — különböző hajlású beépítések mellett — a 8. ábrán bemutatott mindhárom módszerrel végrehajtottuk. A közel 200 kísérletből álló vizsgálat-sorozat célja röviden abban foglalható össze, hogy adott anyaghoz meghatározzuk azt a kritikus vízszintsüllyedési sebességet, amely az adott rézsűhajlás szempontjából éppen kritikus, vagyis stabil-labil egyensúlyi helyzetet eredményez. Ezzel a módszerrel az n = l biztonság állapotát ismertük meg. A vizsgálatok a korábban részletesen ismertetett 4 féle anyagból különböző hajlású rézsű beépítésével, elárasztásával, majd leürítésével, a fokozatos közelítés elve szerint többszöri ismétléssel készültek. A rézsűből kilépő szivárgó vízmozgás és a part állékony hajlásszöge közötti kapcsolat meghatározása érdekében végzett vizsgálatsorozatok eredményeit összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a vízszintsüllyedés intenzitása és a part hajlásszöge között jó közelítéssel egyenesnek tekinthető — tehát lineáris — összefüggés áll fenn. Figyelembe véve a 9. ábra jelöléseit a tapasztalt összefüggés általános alakja megengedhető legmeredekebb hajlásszög és a vízszintsüllyedés sebessége között dh t , cotg o mi n= a 1-r- + cotg cp
