Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)
3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Dobolyi Elemér-Mucsy György-Toókos Ildikó-Vermes László: Ipari szennyvizek korszerű tisztítása
392 Dobolyi E.—Mucsy Gy.— Toók os I.—Vermes L. XV. táblázat Az Eperjesi Kendergyár szennyvízével öntözőit növények terméseredményei 1964-ben Terület (kh) Termésátlag (q/kh) Növény összes öntözött öntözetlen összes öntözött öntözetlen Kukorica 496 156 340 21,28 23,80 14,90 Cukorrépa 195 147 48 169,00 197,00 83,00 Borsos silónapratorgó 69 24 45 78,00 86,00 74,00 mezőgazdaságban nagy szükség van öntözővízre. Nehézséget az támaszt, hogy sok helyen káros sótartalmú termálkútvizet használnak az áztatáshoz, ami a víz minőségét lerontja. 1965-ben hét kendergyárnál végeztünk kémiai vizsgálatokat az elfolyó áztatóvizekből [46]. A vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy a gyárak szennyvizei a legtöbb esetben magas oldott sótartalmúak. Néhány helyen magas Na-tartalmat, illetve Na%-ot is találtunk. Minden esetben, ahol ez előfordult, a magas só- és ezen belül magas Na-tartalmat az áztatáshoz felhasznált mélyfúrású kútvizek minősége okozta. Az áztatóvizekben mutatkozó magas sókoncentráció miatt kémiai vízjavítás nem alkalmazható, csak hígításos javítás jöhet számításba. Ennek megfelelően egyes gyáraknál 1 : 2—1 : 4 arányú hígítást kellett előírni a szennyvízöntözéssel történő elhelyezése esetére, hogy tartós öntözésnél se károsodjék a talaj, vagy a növény. Az Eperjesi (Kiskirálysági) Kendergyár szennyvizével végzett üzemi méretű öntözések igen jó eredményeket hoztak [32], amint azt az Eperjesi Ifjú Gárda Tsz 1964. évi terméseredményei igazolják (XV. láblázat). Vizsgálataink egyúttal arra is rámutattak, hogy a rostipari szennyvizek trágyaértéke jelentős. Átlagosan 150 napos idénnyel, 800 m 3/nap szennyvízhozammal és a XIV. táblázat átlagértékeivel (2500 mg/l szervesanyag-, 150 mg/l N-, 20 mg/l P 20 5- és 400 mg/l K 2Ó-tartalommal) számolva egy-egy 1500 t készterméket produkáló gyárból évente 3000 q szervesanyag, 180 q nitrogén, 24 q foszfor és 480 q kálium távozik a szennyvízzel. Ez még hígítás esetén is értékes növényi tápanyag utánpótlást jelent. Egyéb könnyűipari szennyvizek. A könnyűipar területéről a kendergyári szennyvizeken kívül a textilüzemek, valamint a cellulóz- és papírgyárak szennyvizei öntözhetők el mezőgazdasági területeken, bár ezek tápanyagtartalma az előzőekénél kisebb. Vízigényes növénykultúrákat, különösen középkötött és laza talajokon, kiegészítő műtrágyázással eredményesen öntözhetünk ezekkel a szennyvizekkel is. Célszerű ezeket a szennyvizeket más, szervesanyagban gazdag szennyvizekkel keverve felhasználni öntözésre, mert ilyen esetben nemcsak a vízérték hasznosul, hanem nagyobb trágyázóhatás is érvényesül.
