Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Dobolyi Elemér-Mucsy György-Toókos Ildikó-Vermes László: Ipari szennyvizek korszerű tisztítása

390 Dobolyi E.—Mucsy Gy.—Toókos I.—Vermes L. vagy leválasztása és külön kezelése indokolt. Azoknál az üzemrészeknél, amelyekben olajjal dolgoznak, a szennyvízkivezetésekre helyi olajfogókat célszerű felszerelni, másfajta előkezelésre azonban nincs szükség. A konzervgyári szennyvizek átmeneti tárolásával kapcsolatban 1968-ban végzett vizsgálataink azt mulatták hogy a két-három hetes tárolás során a szennyvízben meginduló bomlási folyamatok az öntözés szempontjából nem okoznak káros mértékű változásokat a víz minőségében. A konzervgyári szennyvizek növényi tápanyagtartalma (XIV. láblázat) főként a káliumtartalom szempontjából jelentős, amely a 155 mg/l értéket is eléri. Ugyancsak jelentékeny a szennyvíz szervesanyag-tartalma, maximális értékként vizsgálatainkban előfordult 3500 mg/I feletti érték is. A nitrogén- és a foszfortartalom viszonylag alacsony, ezért ebből a két tápanyagból kiegészítésre van szükség a kellő tápanyagegyensúly fenntartása érdekében. A kiegészítés mértékéről helyi vizsgálatok alapján lehet dönteni. Cukoripari szennyvizek. A másik nagy élelmiszeripari ágazat, amelyben a szeniiyvízöntüzés szóba jöhet, a cukoripar. A cukorgyári szennyvíz igen gazdag szerves- és ásványi anyagokban, a növényi tápanyagok töménysége terén a házi szennyvizekét sokszorosan meghaladja. A vizsgálatok szerint különösen nitrogénben, káliumban és kalciumban gazdag. Trágyázóhatás szempontjából a cukorgyári szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása talán a legindokoltabb. Erre hívják fel a figyelmet a kiürített és kiszikkadt cukorgyári szennyvíztárolók üledékes talajában elért növénytermesztési eredmények, amelyek közismerten kiemelkedőek. Nehezíti azonban a cukorgyári szennyvíz elöntözését az a körülmény, hogy a gyártási szezon télen van, amikor a mezőgazdaságban öntözési igény általában nem merül fel. A cukorgyári szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása lényegében háromféleképpen oldható meg: a) az összes betározott szennyvíznek nyáron, a tenyészidőben történő elöntözésével, b) a szennyvíz egy részének télen, illetve ősszel (trágyázó-tároló öntözéssel), másik részének tavasszal és nyáron történő elöntözésével, c) az egész szennyvíznek a téli időszakban, keletkezésével egyidejűleg, folyamatosan történő elöntözésével. Helyi körülmények alakulásától függ, hogy melyik megoldást alkalmazzuk, de a kisebb tárolótér igény és a berothadás elkerülése céljából feltétlenül a harmadik megoldás a legcélszerűbb. Az öntözés előtt az ülepítésen kívül egyéb kezeXIV. táblázat Pontosabb növényi táplálóanyagok alakulása egyes ipari szennyvizekben, több gyár adatai alapján Megnevezés Hasznos nitrogén l'A K„0 mg/l Gyümölcs-zöldségkonzervgyári szennyvíz Cukorgyári szennyvíz Keményítőgyári szennyvíz ... Kendergyári szennyvíz 16—39 30—60 43—99 37—90 1,2—11,9 3,0—4,0 0,1—1,9 6,0—37,5 12—129 110—140 16—20 366—876