Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Dobolyi Elemér-Mucsy György-Toókos Ildikó-Vermes László: Ipari szennyvizek korszerű tisztítása

404 Dobolyi E.—Mucsy Gy.—Toókos I.—Vermes L. Textilipar A magyar textilipar vízfelhasználása eltér a nemzetközi átlagtól [19] és a teljes ipari vízfelhasználásból — 4—5% helyett — csak mintegy 2,4%-kal részesedik [28]. A szövött árut kibocsátó üzemek termelési eredményeiket m^ben határozzák meg, így kg/nap, ill. t/év termelési adat nem áll minden gyárból rendelkezésünkre. A fajlagos vízfelhasználás meghatározásakor összehasonlítható szám azonban csak m

3/t érték lehet, inert nyilvánvaló, hogy egy nehezebb g/m

2 súlyú áru vízigénye több, mint egy alacsonyabb g/m

2 súlyúé. Ha három hazai közel azonos profilú üzemet összehasonlítunk, akkor 133, 230 és 340 m

3/t vízfelhasználási értéket kapunk. Ezt a különbséget az ott alkalmazott technológiákkal indokolni nem lehet. Nyilvánavaló, hogy ilyen esetekben a víz indokolatlan fogyasztásával, pazarlásával állunk szemben. Hazánkban textilipari szennyvíztisztításról nem beszélhetünk. Bár jelent meg néhány cikk, és a VITUKI készített néhány tanulmányt textilipari üzemek szennyvizének tisztítására, pl. a Mosonmagyaróvári, 1 lódmezővásárhelyi és Békéscsabai Kötöttárugyár esetében, de ezek többnyire megmaradtak tanulmány szinten. Önálló szennyvíztisztítótelepet egyedül a Hazai Fésűsfonó Gyár Kistarcsai Telepe terveztet, de még az is messze van a kivitelezéstől. A textilipari szennyvizek minőségére az irodalomban közölt táblázatok a vizsgált komponensek különbözősége miatt sem egymással, sem az általunk vizsgált szennyvizek adataival nem hasonlíthatók össze. Csak néhány vizsgálati adat szerepel, majdnem valamennyi forrásmunkában, ezek értékeit a XI. táblázatban mutatjuk be [11]. A VITUKI-ban feldolgozott irodalmi adatokból és az elvégzett kísérletek eredményeiből a textiliparból származó szennyvizek tisztításával kapcsolatban a következő megállapítások tehetők. A textilfeldolgozó iparágban nagy mennyiségű szennyvíz keletkezik, amely jelentős szerves és szervetlen szennyeződést tartalmaz. A keletkező szennyvíz fajlagos menynyisége és minősége esetről esetre változik a feldolgozott szálas anyag fajtája és az alkalmazott technológia szerint. A textiliparon beliil mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban a legXI. táblázat Textilipari szennyvíz iiiiiiősófio BQI

5 100-650 mg/l Összes nitrogén 10-60 mg/l pH 7-12 pH (csak gyapjú leidolgozásnál) 5,5— -7,5 Összes száraz anyag 200-7000 mg/l XII. láblázat Fajlagos vízfogyasztási adatok a textiliparban Müvelet Vízfogyasztás m

3/t-ban Kender csatorna áztatás 200 Kender medence áztatás 20 Viszkóz-műselyem 400 Gyapjúmosás 15 Fehérítés 60 Mercerizálás 120 Bázikus színezés 180 Direkt színezés 54 Kénes színezés 54 Naftol színezés 18 Kikészítés 27—100 m

3/áru in

2-re