Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Dobolyi Elemér-Mucsy György-Toókos Ildikó-Vermes László: Ipari szennyvizek korszerű tisztítása

Ipari szennyvizek tisztítása 38.'} Az élelmiszeripari szennyvizek biológiai tisztítást megelőző előtisztítása iparáganként változó. a) A hús- és baromfiiparban pl. egységesen távol kell tartani a vért, de míg a húsiparban a szőr és zsír jelent nagy veszélyt a csatornahálózatra és a szennyvíztisztítóberendezésre, addig a baromfiiparban a súlyponti kérdés a toll és belsőség gondos eltávolítása. b) A konzerviparban darabos hulladékok, levél- és zöldség-, gyümölcsdarabok és föld, homok eltávolítása szükséges ülepítőkkel, szűrőberendezésekkel, — egyes termékek gyártásánál olajfogók alkalmazása szükséges. c) A tejiparban az előtisztítás pusztán zsírfogásra szorítkozik, legfeljebb sajtgyártásnál szükséges rács alkalmazása a sajtdarabkák, rongydarabok és zsinegek stb. kifogására. d) Az ismertetett iparágak közül a cukoriparnál elsősorban mechanikai tisztítást kell alkalmazni. A szennyezett vizek zöme az áztató és mosóvizek, melyek szennyezettsége főleg föld, homok, répadarabkák, levelek, ülepítőtavakban vagy ülepítő műtárgyakban tisztíthatók és a tisztított víz visszavételével a vízigény jelentősen lecsökkenthető. A szerves szennyezettségű vizek mennyisége lecsökkenthető, ezek tisztítására stabilizációs tavak javasolhatók, amelyek térfogatát úgy kell megállapítani, hogy az egész kampány szennyvizét befogadják. :!. KÖNNYÜIPAIil SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSI KÉKDÉSEI Az élelmiszeriparnál vízigényesebb népgazdasági szektor a könnyűipar. Azonban míg az élelmiszeriparban csaknem kizárólag ivóvíz minőségű vizet szabad csak felhasználni, addig a könnyűiparban ez nem követelmény. Ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nincsenek a könnyűiparban még az élelmiszeriparénál is szigorúbb vízminőségi követelmények. Itt elsősorban a textilipar festő és kikészítő műveleteire gondolunk, ahol a víz esetleges vas- és mangántartalma, illetve magas keménysége jelentősen károsíthatja a feldolgozott áru minőségét. Ez azonban nem jellemző az egész könnyűiparra. Mindezt azért tartottuk fontosnak megemlíteni, hogy felhívjuk a figyelmet a könnyűiparban alkalmazható vízvisszaforgatás fokozott lehetőségére. A könnyűipari üzemek közül mind a mennyiség, mind a szennyezettség mértéke szempontjából a papír-cellulóz, bőr-, ill. textilipari üzemek szennyvizei jelentik a legnagyobb terhet a befogadókra. Tekintettel arra, hogy a rostkikészítés szennyvízkezeléséről a következő fejezetben lesz szó, és az egyéb könnyűipari iparágaknak (mint pl. cipő, bútor, játék stb.) nincs számottevő szennyvízkibocsátásuk^ továbbiakban csak a fent említett három iparág s zen ny vízhelyzeté vei foglalkozunk részletesebben. A VIII. táblázat [4] bemutatja a könnyűipar napi frissvízfelhasználását. VIII. táblázat I parájpik vízfogyasztása Iparág Vízfogyasztás m

3/t-ban Papír- és cellulózipar .... 233,4 Fonó- szövő ipar 115,9 Egyéb textilipari üzemek «,2 Bőr- és cipőipar 19,2