Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)
3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Dobolyi Elemér-Mucsy György-Toókos Ildikó-Vermes László: Ipari szennyvizek korszerű tisztítása
380 Dobolyi E.—Mucsy Gy.—Toókos I.—Vermes L. 2. ÉLELHISZERIPAHI SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSI KÉKDÉSEI Az élelmiszeriparban keletkező szennyvizek tisztítása megoldatlan. Bár a tej-, konzerv-, és húsipar, továbbá a cukoripar területén található egy-két tisztítóberendezés, de ezek működése sem kielégítő. Oka ennek elsősorban a berendezések elavult volta, a hazai kísérletezés hiánya, az irodalmi adatokra támaszkodó tervezés, a kivitelezés alacsony színvonala, a bizonytalan üzemeltetés, a szakképzettség nélküli kiszolgáló személyzet. Az élelmiszeripar frissvízigénye az ország ipari frissvíz-felhasználásának 9%-át teszi ki. Legvízigényesebb a cukoripar, amelynél a répafeldolgozás időszakában a vízfelhasználás eléri az élelmiszeripar vízszükségletének 60%-át. Csak ezután következnek a vízfelhasználás szempontjából a konzerv-, tej- és húsipari üzemek és az egyéb iparágak, úgymint a szesz-, baromfifeldolgozó-, édes-, növényolaj-, sütőipar stb. A gazdaságos és eredményesen alkalmazható szennyvíztisztítási technológia kidolgozásához szükséges az üzemi technológiák részletes ismerete, mivel a szennyvíz mennyisége, és koncentráltsága az alkalmazott gyártástechnológia függvénye. Ez legszembetűnőbben a cukoriparnál mutatkozik meg, ahol a különböző folyamatos diffúziós berendezések bevezetése nemcsak a szennyvíz mennyiségét csökkenti le, hanem jelentősen megváltoztatja annak minőségét is. így a legszennyezettebb szeletprés és diffúziós szennyvizek mennyisége, — melynek BOI 5 koncentrációja 2000—4500 mg/l között van — minimálisra csökken. Élelmiszeripari üzemeink szennyvízkezelésének megoldásánál nélkülözhetetlenek a részletes helyszíni vizsgálatok és kísérletek, mivel az üzemek szennyvíztermelése és szennyvizének koncentrációja a helyi adottságok szoros függvénye — mint ahogy ezt a következő táblázatok is szemléltetik. Példaként bemutatjuk néhány iparágban a fajlagos vízhasználat, szennyvízmennyiség és vízszennyezettség alakulását külföldön és hazánkban (II.—VI. táblázat ). A táblázatok adataiból látható, hogy a fajlagos vízfelhasználás és szennyvízmennyiség, valamint szennyezettség üzemenként, gyártott termékenként és gyártástechnológiánként változik. Éppen ezért tervezési alapadatként csak az adott üzemben, hosszabb időszak alatt végzett rendszeres megfigyelések eredBaroinfiipar II. láblázat Szerző Fajlagos BOI,+ kg/1000 db B01 s+ mg/1 KOI mg/l összes szerves anyag mg/l Szerző vízfelhasználás szennyvízmennyiség BOI,+ kg/1000 db B01 s+ mg/1 KOI mg/l összes szerves anyag mg/l Szerző m 3/t m 3/1000 db BOI,+ kg/1000 db B01 s+ mg/1 KOI mg/l összes szerves anyag mg/l Forges (34) Joyce (18) Bolton (3) Morris (29) Sbieschni (37) Porges (35) 8,6—56,8 17,1—26,5 22,7—29,0 11,35 15,0 4,8—16,6 9,42—16,8 kg/t 2,1—45,8 200—3200 62—1097 150—2400 163—4610 250—2700 284—5122 8,6—56,8 17,1—26,5 22,7—29,0 11,35 15,0 4,8—16,6 9,42—16,8 kg/t 2,1—45,8 200—3200 62—1097 250—2700 284—5122
