Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Szebellédy Lászlóné-Literáthy Péter: Felszíni és felszínalatti vizek olajszennyeződésének vizsgálata

A vizek olajszennyeződésének vizsgálata 371 II. táblázat A Délpesti szennyvíztisztító telepre érkező nyers, ülepített és biolöjjialujj tisztított szennyvizek olajtartalma Délpesti szennyvíztisztító telep vizsgálata Olajtartalom a Dátum nyers ülepített biológiailag tisztított szennyvízben, mg 1 V. 9. V. 23. V. 30. VI. 5. VI. 27. VII. 4. VII. 11. VII. 18. 28,2 31,

G 25,6 31.0 18,5 23.1 26,5 31,8 10,8 23,2 23,0 24.4 5,0 9,9 14.5 12,9 2,0 4.3 2.7 3.4 1Д 0,7 3.8 3,7 Min: Max: Átl. : 18,5 31,8 27,1 5,0 24.4 15.5 0,7 4,3 2,6 ben ezeknél lényegesen károsabb hatású lökésszerű szennyeződésekről, amelyek a tartályhajók lefejtéséből, illetve mosásából származnak. Egy hajó tisztításakor aránylag rövid idő alatt kb. 1 m

3 olaj kerül a vízbe, amely a vízfolyás olajtartalmát átmenetileg 10 mg/l-el is megnövelheti. Hossz-szelvény vizsgálatok a Dunán A hossz-szelvény vizsgálatokat 1967. májusától kezdődően 3 alkalommal végeztünk, amikor a csapadékos évnek megfelelően közepes vízállás volt. Bár nincs még elég adatunk a vízhozam és az olajtartalom közötti kapcsolatra, mégis feltehető, hogy kisvíz esetén a felső rétegek olajtartalma nagyobb koncentrációt ér el. A 4. ábrán feltüntetett hossz-szelvények helyes értékelését az alábbiak figyelembevételével kell végezni. Az eddig elmondottakkal ellentétesnek látszik, hogy a Duna hossz-szelvény vizsgálatoknál az ipartelepek szennyvízbeömlése alatt kiugró csúcsértékeket mértünk. Ennek oka Szőnynél és Almásfüzitőnél elsősorban a hajók lefejtésénél és töltésénél gondatlanságból a vízfolyásba kerülő olaj, ami átmenetileg a felső réteg olajtartalmának lökésszerű változását okozhatja. Hozzájárul ezekhez az átmeneti kiugró értékekhez, hogy a mintákat a felső rétegből vettük és így az ipartelepek alatt az elkeveredés még tökéletlen volt, amit az is bizonyít, hogy az olajtartalom rövid szakasz után ismét nagymértékben lecsökken. A magas olajtartalmat indokolja továbbá, hogy sok esetben Almásfüzitő alatt a vízfelszínt olajhártya borítja. Énnek mennyiségi megállapítására a VITUKI-ban készített mintavevővel vett olajmintából 3 alkalommal átlagosan 95,4 mg/m

2 olajat mutattunk ki. Budapest sokkal nagyobb terhelést jelentő szennyvizei több km-es szakaszon számos szennyvízkiömlőn érkeznek a Dunába mindkét parton és így elkeveredésük biztosítva van. A csepeli Petroleumkikötőben is több ízben észleltünk — az Almásfüzitőhöz hasonló — felszínen úszó olajhártyát, amelynek mennyisége az előbbit jóval meghaladta 194 mg/m

2 értékkel. A százhalombattai ipartelep alatt lényeges olaj tartalom-változás nem mutatkozott, ami további bizonyítéka annak, hogy az almásfüzitői csúcsértékeket nem az elfolyó ipari szennyvíz okozza, hanem az olajlefejtő állomásnál elkövetett gondatlanság. A Dunaújvárosi Vasmű alatt észlelt kisebb mértékű emelkedés a Vasműből lökésszerűen érkező nagyobb terhelésű szennyvíztől származik. Az országot elhagyó víz olaj terhelése a hazai szakaszt érő olajszennyezések