Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Szebellédy Lászlóné-Literáthy Péter: Felszíni és felszínalatti vizek olajszennyeződésének vizsgálata

A vizek olajszennyeződésének vizsgálata 367 nem kaptunk megfelelő eredményeket. Szükség volt új mintavevő szerkesztésére [17], amely folyóvizek felületét borító olajhártya mintázására alkalmas. A mintavevő 0,5 m-es nyílású horganyzott lemezből készült egyenletesen szűkülő terelőfalakkal, amelynek felszínen maradását, illetve megfelelő mélységig való merülését műanyag palackokkal szabályozhatjuk (2. ábra). A mintavevő segítségével — az ismertetésre kerülő' EKOPERL 33 olajadszorbens felületre szórásával — a helyszínen is megköthetjük a mintavevőbe befolyó olajhártyát. Ez utóbbi mintavételezési mód előnye, hogy mérsékelt hullámzásnál még alkalmazható és vízminta-laboratóriumba szállítására nincs szükség. 2. ábra. Mintavevő a felszínen úszó olajhártija mintázására Fig. 2. Sampling device for laking samples from the oil film floating on the surface Bild 2. Gerät zur Entnahme von Proben aus der Ölschicht an der Wasseroberfläche Olajmeyhatározási módszerek Az olaj meghatározási módszereknél a vízminta olajtartalmának kinyerése kétféle módon történhet: a) direktextrakcióval, amelynél a kioldásra használt oldószert közvetlenül adjuk a vizsgálandó vízhez. Ennél a módszernél lényeges szempont, hogy az oldószer vízben minél rosszabbul oldódjék. Az extrakció tökéletességét, a módszer pontosságát befolyásolják a megoszlási hányados, az oldószer oldhatósága vízben, a víz és kémiai összetevőinek oldhatósága az oldószerben, a hőmérséklet stb. b) indirektextrakcióval, amikor az olajtartalmat először szilárd anyagon adszorbensen — kötjük meg és ezt követi az oldószeres leoldás. Itt előfeltétel a megfelelő adszorbens kiválasztása, amelynek birtokában a direktextrakció a) pontban felsorolt hibái részben kiküszöbölhetők. Bármilyen szerves oldószer használatánál az extrahálás során minden, az alkalmazott oldószerben jól oldódó olajés zsír jellegű vegyület kioldódik. Az extrakciót követő mérőmódszerek — gravimetria, fajsúlymérés, fotometria — mennyiségileg is együttesen határozzák meg a különböző olajtermékeket. Ismeretesek olyan eljárások, amelyeknél további műveletekkel a minőségi szétválasztás is megoldható, ez azonban komoly és költséges műszerezettséget kíván, mint pl. infravörös spektrofotométer, gázkromatográf stb. A magyar vízvizsgálati szabványok közül az MSZ 260 kétféle, éteres extrakción alapuló gravimetriás mérést ír elő, amelynek kivitelezése — különösen kisebb laboratóriumokban — körülményes és veszélyes. Az MSZ 5200 kloroformos direkt-