Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)
3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Jakab Sándor: Korszerű csatornázási alapelvek
332 Jakab Sándor épült az egyesített rendszer szerint. Az ország általános gazdasági helyezete és a tervezési szemlélet került ellentmondásba és nem utolsó sorban ez is magyarázza, hogy az említett időszak alatt viszonylag kevés csatorna épült. Műszaki alapelvek A gazdasági alapelvek határozták meg a műszaki szempontokat. Itt a biztonság játssza a legfontosabb szerepet. A tervezés mind a méretek, mind az üzemelés területén a gazdaságilag még elviselhető maximális biztonságra törekedett. A méretezés alapjául Budapesten pl. a 4 év gyakoriságú, azaz 4 évenként egyszer előforduló záport tekintették mértékadónak és még az 1950-ben készült 15 300 MSZ szabvány is 2 év gyakoriságú záporok figyelembevételét írta elő. Budapest vonatkozásában ezt azzal indokolták, hogy — egyesített rendszerről lévén szó — a csatorna túlterhelése következtében következő visszaduzzadás a házi bekötéseken keresztül elönti a pincéket, ahol többnyire értékes anyagokat raktároznak. A biztonságot szolgálta a közbenső átemelés nélküli gravitációs rendszer alkalmazása. Igaz, hogy ilymódon, az évtizedek távlatában, jelentős szivattyúzási üzemköltség volt megtakarítható, ennek az árát azonban a rossz talajviszonyok között készült 6—7 m mély főgyűjtők építése során kellett megadni. A hálózat kialakításnál tehát a legnagyobb fokú biztonság uralkodott, a befogadók szerepét viszont, ehhez képest jóval enyhébb feltételek alapján ítélték meg. Mai szemmel nézve ez a szemlélet „település cent rikusnak" nevezhető. A hálózati rendszer megválasztásánál nem a hálózat által a befogadónak okozott szenvnyeződés játszotta a szerepet. Ez a szempont a hálózat (záporkiömlők) méretezése során is elsikkadt. A tervezés az élővizek védelmét biztosítottnak látta, ha — a befogadó vízbőségétől függően — a szárazidei tömény szennyvizeknek, a bevezetés előtt, a záporvízzel való keveredéséről 3'ill. 5-szörös hígításig gondoskodott. A TERVEZÉS KORSZERŰ ALAPELVEI Az elmúlt évtizedek során hazánk társadalmi és gazdasági szerkezete megváltozott. Az új helyzetben a csatornázás iránt olyan mértékben növekedtek az igények, hogy azok belátható időn belül történő kielégítése a régi tervezési elvek módosítását igényli. Szükség van erre azonban azért is, hogy lépést tarthassunk a technika rohamos fejlődésével. Lj gazdasági szemlélet A megváltozott helyzetben a tervezésnek is ki kell alakítania a korszerű gazdasági értékelés szempontjait. Az a feladat, hogy a jelentkező igényeket minél gyorsabban kielégíthessük a korlátozott mértékben rendelkezésre álló gazdasági erőforrások leghatékonyabb felhasználásával. A hatékonyság feltétele a beruházás anyagi eszközeinek minél egyenletesebben ütemezhető felhasználását kívánja. A hálózatot tehát — a gazdaságossági mérlegeléseknél — a megvalósítása folyamatában kell vizsgálni és abból kell általában kiindulnunk, hogj' ami a háború előtt gazdasági optimum volt, nem szükségképpen az ma is. Mai helyzetünkben nem indokolt —- ésszerű határok között — az üzemi költségektől való túlzott idegenkedés, mert az üzemi költségeket nyugodtan tekinthetjük, részlel fizetési kedvezménynek, amelynek árán megszabadíthatjuk a
