Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)
3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Jakab Sándor: Korszerű csatornázási alapelvek
324 Jakab Sándor városok legtöbbjében pedig semmiféle csatornahálózat sem volt. Érdemes tehát egy rövid pillantást vetnünk az ország csatornázásának fejlődésére. A 3. ábrán tüntettük fel Szitkey [5] adatainak alapulvételével Magyarország csatornahálózatának fejlődését. Mint érdekességet említjük, hogy településeink csatornázásában időrendben Kőszeg (1700) áll az élen, utána Baja (1750), majd Mosonmagyaróvár (1800) következnek. Ezek természetesen elsősorban a csapadékvizek elvezetésére épültek ki, de időközben házi szennyvizeket is kötöttek rájuk. Az ipari fejlődést Budapest csatornahálózatának építése hozta meg (1840) és a kiegyezés utáni hirtelen gazdasági fellendülés a kedvező feltételeket továbbra is biztosította. A két világháború között igen vontatottan haladt a csatornaépítés és az újabb lendület 1950 után jött. Az 1940. évi 2400 km hálózati hosszal szemben 1965-ben már 4871 km csatornával rendelkeztünk. Közismert tény, hogy Budapest fejlődése az elmúlt 20 év során jóval túljutott a kívánatos szinten. Ez a csatornázásra is vonatkozik, hiszen 1958-ban az ország teljes csatornahálózatának 53%-a volt Budapesten. A távlati fejlesztés során az ipar fokozatosan vidékre kerül és ez a csatornaépítés szempontjából nagyon fontos, mert számos új csatornamű kiépítését teszi szükségessé. A csatornázás távlati fejlesztése Elmaradottságunk mielőbbi felszámolása fontos, mert ez hovatovább más természetű fejlesztésünknek is gátját képezi. Az OMFB, a Vízgazdálkodás Távlati Gazdasági Fejlesztésének Módozatai és Feltételei [6] c. tanulmányában részletesen foglalkozott a fejlesztés körülményeivel és feltételeivel. Az 1966—85 között 20 éves távlati terv célkitűzéseként a 60%-os csatorna ellátottsági szint elérését jelölte meg. Az új csatornahálózat megépítése a tervidőszak elején napi 4 km, utolsó szakaszában pedig kereken 7 km csatorna építési mennyiséget jelent és ezt az ütemet két évtizeden át biztosítani kell. Összehasonlításul Magyarország évenkénti csatorna építésének ütemét 1900—1964 közötti időszakra vonatkozólag a II. táblázaton közöljük [2]. Az új, 30 700 km hosszú csatornahálózat évenkénti építési ütemezését pedig a városok és az ipar közötti bontásban [6] a III. táblázat tünteti fel. A megépülő hálózat rendszere, a ráfordítások hatékonyságának növelése céljából, a 20 éves időszakban csak elválasztó rendszerű lesz, a városok burkolt belterületének kivételével. A célként előttünk álló feladat olyan nagy, hogy felveti a csatorna-tervezés klasszikusnak mondható tervezési alapelvei felülvizsgálatának időszerűségét. A tervezési alapelvek újszerű szempontjainak tárgyalása előtt azonban célszerűnek látszik a csatorna sajátos jellemzőinek vizsgálata, amelyek éppen az alapelvek kialakításában játszszák a szerepet. II. táblázat Csatornaépítés fejlődése Magyarországon а múltban Év Megépült csatorna km/év 1900—1945 54 1950—1954 80 1955—1960 115—120 1961—1965 160