Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Benedek Pál-Hock Béla: A vízszennyeződés

A vízszennyeződés 305 VIII. láblázat Л hazai vízigények kielégítésének lehetőségei 1965- IÜltő kőzött [5] A kielégítés megoldása A vízigény Felszíni vízkészletből j Felszínalatti vízkészletből* A mindenkori vízfogyasztás %-ában 1965 1985 1965 1985 Kommunális vízigény 0 19 94 81 Ipari vízigény 85 90 15 10 * Л felszínalatti víz kb. 50%-a parti szűrésű kutakból származik, tehát minősége a felszíni víz minőségének függvénye. szagon minden esetre hét-nyolcszoros szennyvízterheléssel számolunk [5]. Ehhez járul még, hogy egvre töhb olyan anyagot kell kivonnunk a szennyvizekből, melyek a hagyományos biológiai tisztítómódszerekkel szemben érzéketlenek. Vízelőkészítési nehézségek, a víz árának emelkedése A szennyvízterhelés fentiekben részletezett növekedésének egyenes következménye a vízelőkészítési problémák súlyosbodása, a víz árának emelkedése. A már meglevő vízelőkészítő művek költséges korszerűsítése, illetve az eddiginél jóval nagyobb vegyszermennyiség felhasználása mindennapos jelenség. Magyarországon például a víztermelés üzemi költsége éves átlagban 3%-kal növekszik [3]. Mivel a felső- és alsó talajrétegekből, forrásokból kitermelhető víz mennyisége mind korlátozottabb, a felszíni vizek használata felé tolódik el a víznyerés [5]. Ezt mutatják a hazai adatok is (1. а VIII. táblázatot). A vízminőségi lehetőségek alapján a következő fokozatokat lehet megfigyelni a felszíni vizek felhasználásában: jó minőségű vízforrások tározása, talajvíz dúsítás, többé-kevésbé szennyezett folyóvizek, végül tengervíz. Minthogy jelenleg már javarészt csak a többé kevésbé szennyezett folyóvizek állnak rendelkezésre, főleg a nagyobb ipari centrumok részére, a víztisztítás technológiája egyre komplikáltabbá válik. A derítési eljárásokat segéd derítőszerek használatával tökéletesítik, a szűrési eljárásokat finomítják és a klórozás helyett egyre inkább az ózonizálás és az aktív szén-adszorpció terjed. Utóbbiak kedvező íz- és szagtalanítás mellett a kancerogén mikroszennyeződések kivonására is alkalmasak (13, 14). A technológia komplikáltsága miatt emelkedő tisztítási költségeket regionális vízmüvek létrehozásával óhajtják ellensúlyozni [4]. Üj vízellátási rendszerekben már 100 ezres nagyságrendű városok is távvezetéken keresztül kapják a vizet. Általában 3—5000 1/mp kapacitásnál kisebb vízműveket nem építenek és a már üzemelő vagy készülő nagyobb regionális rendszerek főnyomócsövének hossza 150 km körül van [15]. A legtöbb gondot a szennyezett folyóvizekben megemelkedő sótartalom okozza, melynek csökkentése a legköltségesebb víztisztítási technológiai eljárás. Ennek ellenére a tengervizek sótalanítása — tengerparti környezetben — már szembe állítható a nagy távolságról történő szállítással. Különösen nagv atomerőművek alkalmasak,