Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Benedek Pál-Hock Béla: A vízszennyeződés

A VÍZSZENNYEZŐDÉS BENEDEK PÁL és HOCK BÉLA" Az emberi élet és civilizáció fenntartásához édesvíz szükséges. A civilizált világ azonban olyan mértékben fogyasztja, illetve szennyezi felszíni és felszín alatti édesvíz készletét, hogy ez már az ember egészségét fenyegeti, megváltoztatja a folyók, tavak, víztározók növény- és állatvilágát, károsan hat a földművelésre és az állattenyésztésre, zavarja az ipari vállalatok munkáját, fejlődését — egyszóval veszélyt jelent az életre. Az idő múlásával a veszély csak fokozódik. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a következő generáció egyik legnehezebb feladata lesz a megfelelő mennyiségű és minőségű víz beszerzése. A kérdés fontosságát és súlyosságát minden fejlett ipari állam és sok fejlődésben levő ország kormánya is felismerte. A probléma nemzetközi jellegére való tekintettel pedig a legkülönbözőbb ENSZ és egyéb nemzetközi szervezetek foglalkoznak a vízszennyeződés helyzetével, így pl. az UNESCO, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Élelmezési és Földművelési Szervezet (FAO), az Európai Gazdasági Bizottság (ECE), a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA), a Hidrológiai Deeennium Bizottság, az Európa Tanács, az Európai Vízvédelmi Szövetség stb. Ezek munkájába lehetőségéhez képest Magyarország is bekapcsolódott. így pl. 1966-ban az Egészségügyi Világszervezet Európai Irodája Budapesten tartott konferenciát „Vízminőségvédelem" címmel, 1968-ban pedig a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által összehívott vízszennyezettség tárgyú gyűlés házigazdái lehettünk. Tanulmányunk a vízszennyezés problémájának felvázolásán túl, annak megoldására is irányt szeretne mutatni. Ehhez felhasználtuk azt a széles körű nemzetközi tapasztalatot, mely fenti szervezetek munkája nyomán hozzáférhető volt. I. HELYZETKÉP A vízszennyeződés fokozódásának okai és következményei A vízszennyeződés növekedése az emberiség szaporodásának egyenes következménye. Európa több—10 millió lakosnál nagyobb—államának 1960-beli tényleges, ill. 2000-re várható lakosszámát mutatja ENSZ adatok alapján az L táblázat. A várható szaporulat, azaz a vízszennyező lakosság számának növekedése 40 év alatt 46%, azaz kb. évi 1,2% [1]. A lélekszám szaporodásán túlmenően a városiasodás ténye is rontja a helyzetet. Előbb hivatkozott ENSZ-kiadvány szerint 1950 és 1960 között a városi lakosság növekedése Európában kb. 1,7% volt 1 Benedek Pál tud. főosztályvezető és Hock Béla tud. főmunkatárs, \'ízi/azdálkodási Tudományos Kutató Intézet (Budapest).