Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

290 Könyvismertetés MUSZKALAY LÁSZLŐ-STAROSOLSZKY ÖDÖN VÍZÉPÍTÉSI MŰTÁRGYAK VIZSGÁLATA Ismerteti: ZIEGLER KÁROLY A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kiadványa 1968. 544 oldal. Az elmúlt években a magyar vízgazdálkodásban bekövetkezett lendületes fejlődés, a már megindult, vagy a közeljövőben létesíteni tervezett nagy vízügyi építmények helyes tervezése, megvalósítása, szakszerű üzeme és fenntartása elkerülhetetlenül szükségessé teszi, hogy az építményeinkben építésük és üzemelésük során bekövetkezett folyamatokat és hatásokat lehető pontosan megismerjük és annak eredményeit hasznosítsuk. "Hazai adottságaink mellett, amikor vízépítő tevékenységünk a vízgazdálkodás számtalan, egymástól számottevően eltérő igényeket kielégítő területére terjed ki, különös jelentőséggel bír a fentiek szerint szükségesnek talált vizsgálatok korszerű eszközeinek és módszereinek a vízépítés egész területére kiterjedő összefoglalása. Szerzők könyvük megírásánál ezt a célt tűzték maguk elé. A közel 550 oldal terjedelmű művet szerzők rendkívül világosan tagolt nyolc fejezetre bontva tárgyalják. Bevezető részben az ellenőrző vizsgálatok fontosságát hangsúlyozzák, rámutatva arra a számtalan előnyre, ami a megépített létesítmények vizsgálatából a tervezők számára a határfeltételek, biztonsági tényezők megállapításában, az igénybevételek és méretek számításában származik. Nem kevésbé fontosak azonban az időközi ellenőrzések alapján az üzemben tartóknak, vagy fenntartóknak adható figyelmeztetések sem. Számottevően segíti a konkrét vizsgálatok tervezőjét, illetve kivitelezőjét is a vizsgálatok helyes csoportosítása és pontos leírása. Az I. Fejezet a műtárgyvizsgálatok során sorra kerülő és a további fejezetekben részletesen tárgyalt hidraulikai természetű, illetve állékonysági vizsgálatok csoportosítását adja. A II. Fejezet 1 — 7. pontjában a különböző hidraulikai természetű vizsgálatoknál használatos műszereket ismertetik számos jól áttekinthető ábrával és részletes leírással segítve azok megismerését. Értékes részét képezik a fejezetnek a komplikáltabb műszerek működését megvilágító vázlatok és a műszerek alkalmazhatósági körét meghatározó adatok közlése. A beépítést, illetve észlelést végző szakemberek pedig a számtalan gyakorlati útmutatásért lesznek hálásak. A 8 — 15. pontokban a stabilitási vizsgálatok műszereit tárgyalják a legújabb ismeretek alapján, a beépítésre és a mérések végrehajtására vonatkozó részletes utalással. Hasznosan egészítik ki a fejezet egyes alcímeit a mérések és mérendő jelenségek elméleti megalapozását szolgáló fejezetek (mint pl. a 11-12.1 a feszültség-meghatározás alapelve, vagy az ultrahangos vizsgálatokról szóló 11-13.1 fejezet). A III. Fejezet 1 — 8. pontjaiban a II. fejezetben ismertetett műszerekkel végrehajtandó mérések módszereit ismertetik. Különösen kiemelendő a mozgások és a feszültségváltozások mérésének ismertetése, miután ilyen természetű rendszeres vizsgálat hazánkban nem sok volt; a jövőben pedig — éppen a bevezetőben említett okok miatt — ezekre fokozottan szükség lesz. Az igen gondosan összeállított fejezetek e téren nagy segítségére lesznek a tervezőknek, de a kivitelezőknek is, mikor az e téren végzendő munka különös fontosságára hívja fel a figyelmet. A IV. Fejezet a hőmérséklet-változás, talajvíz-mozgás, nyomásváltozás, konszolidáció, stb. hatásaira és vizsgálataira mutatnak be konkrét példákat. A további részben külföldi példákon ismertetik folyami vízlépcsőkön, és nagy gátakon végzett mozgás- és alakváltozás-vizsgálatokat. "Végül a tiszalöki vízlépcsőn és néhány más hazai műtárgyon végzett vizsgálatok ismertetésével zárul a fejezet. Bár hazánkban a felhozott külföldi példákhoz hasonló nagyságrendű vízilétesítmények építésére csak kivételesen kerül sor, mégis rendkívül hasznosnak látszik a