Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

290 Könyvismertetés MUSZKALAY LÁSZLŐ-STAROSOLSZKY ÖDÖN VÍZÉPÍTÉSI MŰTÁRGYAK VIZSGÁLATA Ismerteti: ZIEGLER KÁROLY A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet ki­adványa 1968. 544 oldal. Az elmúlt években a magyar vízgazdálkodásban bekövetkezett lendületes fejlő­dés, a már megindult, vagy a közeljövőben létesíteni tervezett nagy vízügyi építmé­nyek helyes tervezése, megvalósítása, szakszerű üzeme és fenntartása elkerülhetet­lenül szükségessé teszi, hogy az építményeinkben építésük és üzemelésük során be­következett folyamatokat és hatásokat lehető pontosan megismerjük és annak ered­ményeit hasznosítsuk. "Hazai adottságaink mellett, amikor vízépítő tevékenységünk a vízgazdálkodás számtalan, egymástól számottevően eltérő igényeket kielégítő területére terjed ki, különös jelentőséggel bír a fentiek szerint szükségesnek talált vizsgálatok korszerű eszközeinek és módszereinek a vízépítés egész területére kiterjedő összefoglalása. Szerzők könyvük megírásánál ezt a célt tűzték maguk elé. A közel 550 oldal terjedelmű művet szerzők rendkívül világosan tagolt nyolc fejezetre bontva tárgyalják. Bevezető részben az ellenőrző vizsgálatok fontosságát hangsúlyozzák, rámutatva arra a számtalan előnyre, ami a megépített létesítmények vizsgálatából a tervezők számára a határfeltételek, biztonsági tényezők megállapításában, az igénybevételek és méretek számításában származik. Nem kevésbé fontosak azonban az időközi ellenőrzések alapján az üzemben tartóknak, vagy fenntartóknak adható figyelmezte­tések sem. Számottevően segíti a konkrét vizsgálatok tervezőjét, illetve kivitelezőjét is a vizsgálatok helyes csoportosítása és pontos leírása. Az I. Fejezet a műtárgyvizsgálatok során sorra kerülő és a további fejezetekben részletesen tárgyalt hidraulikai természetű, illetve állékonysági vizsgálatok csoporto­sítását adja. A II. Fejezet 1 — 7. pontjában a különböző hidraulikai természetű vizsgálatoknál használatos műszereket ismertetik számos jól áttekinthető ábrával és részletes le­írással segítve azok megismerését. Értékes részét képezik a fejezetnek a komplikáltabb műszerek működését meg­világító vázlatok és a műszerek alkalmazhatósági körét meghatározó adatok közlése. A beépítést, illetve észlelést végző szakemberek pedig a számtalan gyakorlati út­mutatásért lesznek hálásak. A 8 — 15. pontokban a stabilitási vizsgálatok műszereit tárgyalják a legújabb ismeretek alapján, a beépítésre és a mérések végrehajtására vonatkozó részletes uta­lással. Hasznosan egészítik ki a fejezet egyes alcímeit a mérések és mérendő jelenségek elméleti megalapozását szolgáló fejezetek (mint pl. a 11-12.1 a feszültség-meghatáro­zás alapelve, vagy az ultrahangos vizsgálatokról szóló 11-13.1 fejezet). A III. Fejezet 1 — 8. pontjaiban a II. fejezetben ismertetett műszerekkel végre­hajtandó mérések módszereit ismertetik. Különösen kiemelendő a mozgások és a feszültségváltozások mérésének ismertetése, miután ilyen természetű rendszeres vizsgálat hazánkban nem sok volt; a jövőben pedig — éppen a bevezetőben említett okok miatt — ezekre fokozottan szükség lesz. Az igen gondosan összeállított fejezetek e téren nagy segítségére lesznek a terve­zőknek, de a kivitelezőknek is, mikor az e téren végzendő munka különös fontosságára hívja fel a figyelmet. A IV. Fejezet a hőmérséklet-változás, talajvíz-mozgás, nyomásváltozás, konszoli­dáció, stb. hatásaira és vizsgálataira mutatnak be konkrét példákat. A további rész­ben külföldi példákon ismertetik folyami vízlépcsőkön, és nagy gátakon végzett mozgás- és alakváltozás-vizsgálatokat. "Végül a tiszalöki vízlépcsőn és néhány más hazai műtárgyon végzett vizsgálatok ismertetésével zárul a fejezet. Bár hazánkban a felhozott külföldi példákhoz hasonló nagyságrendű víziléte­sítmények építésére csak kivételesen kerül sor, mégis rendkívül hasznosnak látszik a

Next

/
Thumbnails
Contents