Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

KÖNYVISMERTETÉS BUDAPEST HÉVIZEI Ismerteti: DR. KORIM KÁLMÁN A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kiadványa, Budapest, 1908. 365 oldal. Budapest egyik legjellemzőbb természeti sajátsága a különböző hőmérsékletű és összetételű hévíz-előfordulások gazdagsága. Az ún. budai termális vonal mentén felfakadó hévízforrások már a történelmi idők kezdete óta ismeretesek és szerepet játszottak. A hévízkincs mesterséges feltárása pedig a múlt század második felében indult meg, amikoris Zsigmondy Vilmos 1866 —1867-ben lemélyítette a 118,3 m-es Margitsziget I. sz. fúrást, mely a főváros első és egyben az ország második hévízfeltáró fúrása volt. Azóta 31 kutat létesítettek Budapest területén, s ezek közül 20 még ma is vizet ad. Ezzel egyidőben folyt megfelelő műszaki megoldások kiválasztásával a természetes hévízforrások korszerű foglalása, karbantartása és üzemben tartása. Mindezzel lépést tartott a gyakorlati eredmények tudományos feldolgozása és értékelése, s ezek együttes értelmezése alakította ki a mindenkori kutatások és fejlesztések célkitűzéseit. Üjabban pedig egyre jobban előtérbe kerül a műszeres mérések és észlelések fejlesztése, amit az egységes műszaki felügyelet és irányítás segít elő. A tanulmánykötet voltaképpen az ugyancsak VITUKI-szerkesztésben készült és 1966-ban megjelent „Magyarország hévízkútjai" c. tanulmánygyűjtemény második, de önálló része. A kötet különállóságát az összegyűjtött ismeretanyag gazdagsága mellett Budapest különleges helyzete és a hévízkincs egyre fokozódó jelentősége tette indokolttá. A kötet bevezetése rövid áttekintést nyújt a főváros hévizeivel kapcsolatos kutatás és feltárás jelenlegi állásáról, az elért eredményekről, a megoldásra váró problémákról és körvonalazza azokat a feladatokat és tennivalókat, amelyek segítségével megközelíthető a kitűzött végső cél, vagyis a hévíztároló és hévízadó kőzetrendszer, a hidrodinamikai és utánpótlódási rendszer, valamint a hévízkészlet megismerése. A kötet két főrészre oszlik. Az első rész a budapesti hévizekre vonatkozó általános ismereteket tárgyaló tanulmányokat foglalja magában, míg a második részben a hévizekkel kapcsolatos alapadatok grafikus és táblázatos összeállítása található (1. ábra). a) Tanulmányok A tanulmányok első csoportja a budapesti hévíz-előfordulások földtani, hidrológiai és kémiai viszonyait ismerteti. Az I. tanulmány a Budai-hegység földtani felépítésével, annak rétegtani és hegységszerkezeti viszonyaival foglalkozik a legújabb kutatások eredményeinek figyelembevételével. A II. tanulmány a budapesti hévizek általános vízföldtani képét vázolja fel, kezdve a hévforrások őstörténetétől, a hévíz kémiai, hidrometriai és hidrodinamikai jellemzőinek földtani értelmezésén át egészen a geometrikus viszonyok alakulásáig.