Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Szilvássy Z.: A Vaskapu-erőmű 285 „ làmjjriima 800-2000 kp/db súlyú tömbökből 4S.50 I 1 I « '/I £löregyártott \ 5. ÍZ. cella , betonlemez \ 1-1 met Sief (80x250,

250cm

Д 42,00 l-l metszet \VK.S277\ 6. ábra. A felvízoldali kőszórásgát csatlakozása az 5. sz. cellához szerint a kőtömbök és a betonlemezek helyben maradtak, az 5. sz. cellától 3 m távolságban azonban 1,5 — 1,8 m mély kimosások keletkeztek, ami a védelem szükségességét igazolta. Az alvízoldali zárás nehézséget nem okozott. A munkatér víztelenítése Az összesen 1300 m hosszú körülzárás által határolt 22,90 ha munkatérben 1 600 000 m

3 bezárt víz volt. A szivattyúzást egy úszó szivattyútelep és egy szívókotró segítségével végezték, amelyek a víztelenítést 16 000 m

3/s árvízhozam és 5 l/s, fm szivárgó vízhozam esetén is el tudták volna végezni. Az úszó szivattyútelep 14 db „Siret 400" típusú szivattyúból áll, amelyek mindegyike 1200 m

3/óra vizet képes szállítani 17,5 m emelőmagasság mellett. Az úszó szivattyútelep 1400 órát működött. A 3000 m

3/óra teljesítményű szívókotró csak 85 órát üzemelt. A teljes víztelenítés 10 napot vett igénybe. A fenék mélyedéseiben maradt vizet svéd Bibó szivattyúkkal távolították el. A száraz munkagödör fenekén, a körülzárás mentén kiemelt víztelenítő árkok vezetik a szivárgó és felszíni vizeket a szivattyúzsompokhoz, ahonnan napi 6 — 8 órát üzemelő két szivattyú emeli azokat át a Dunába. A körülzárás egészére vetített tényleges szivárgó vízhozam 0,1 l/s, m volt. A szakaszolással végzett mérések kimutatták, hogy a cellák mentén kisebb a fm-enkénti szivárgó vízhozam, mint a Larssen-fallal szigetelt kőszórásgátak mentén.