Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

1. füzet - Nagy László: A partállékonyság néhány hidraulikai kérdése

A partállékonyság 27 A szélokozta hullámzás vizsgálata során 3 alapeset fordul elő — a mélyvízi hullámzás — a sekélyvízi hullámzás és — az átmeneti hullámzás. Partállékonyság tekintetében általában az utóbbi kettő lehet mértékadó. A szélokozta hullámok partalakító hatásával különös részletességgel foglalkozik V. Nagy [103, 104] és Kondrajev [45]. A hajózás által keltett hullámok vizsgálatával foglalkozik többek között Sankin [84]. Fuehrer [21] és Gohstein [26]. Elméleti, valamint mérésekre támaszkodó gyakorlati összefüggések alapján megállapították, hogy a hajóhullám eredő nagysága a partnál — a távolodó hullám — a kereszthullám és — a kiszorítási hullám együttes figyelem hevételével határozható meg. Vízierőmüvek üzeme és az ezzel kapcsolatos hullámjelenségek vizsgálatával foglalkozik Grusevszkij [27], Fedorov [20], Cseremenko [14] és többek között Starosolszky [91], valamint több terv és tanulmány [106, 108, 109, 116—123]. Munkásságuk alapján megállapítható, hogy az erőművek üzeme vízszintváltozással járó lökéshullámot okoz — a csúcsüzem — a hirtelen zárás — a duzzasztó gyors süllyesztése és — a hajózsilip működése következtében, míg gyakran ismétlődő hullámmozgást eredményez —- a frekvenciaszabályozás és — a csúcsüzem másodlagos hullámhatása révén. Gyakran a szél-, a hajó- vagy az erőmű üzeme által ébredő hullámok jelentik a mértékadó partalakító hatást. Tekintettel azonban a bőséges irodalomra, a tanulmán}- a továbbiakban részletesen nem tárgyalja ezt a kérdést, figyelembe veszi azonban a hullámmozgás komponenseinek: nevezetesen a vízsebességnek és a vizszintváltozásnak hatását. Iíézsfiből kilépő vízmozgások Vízfolyások partjai mentén a talajvíz felszíne követni igyekszik a folyó vízállását. Ha a talajvíz és a medervízszint azonos, akkor nyugalmi állapotról beszélhetünk. Amint csökken a szint a folyóban, a part rézsűjén keresztül szivárgás indul meg, tekintettel arra, hogy a parti talajvízszint csak késve követi a medervízszintet. Permanens állapot akkor áll elő, lia a vízszint a mederben állandósul, s a talajvízszint leszívási felülete is stabilizálódik. A víznívó csökkenésével — különösen, ha az hirtelen következik be — megnő a hidraulikus gradiens értéke, s mint ahogy az Kovács [47] és Öllős [71] tanulmányaiból ismeretes, bekövetkezik a vízszálelszakadás jelensége.