Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

2. füzet - Stauder, Hans: A Német Szövetségi Vízépítési Intézet újabb eredményei

244 Stauder Hans szelvényeket és helyszínrajzokat meder-rétegvonalak bejelölésével. Bár a kimosások képződése folyamán a fenékhez tapadó és a felszíni vízsugár szüntelenül váltakozik, másrészt a szilárd sík és ferde mederfenékre vonatkoztatott nyomásmérések alkalmával a kiüregelődésnek az áramlásra gyakorolt viszszahatása nem jelentkezik, mégis a kimosások rétegvonalai és a mederre ható nyomáseloszlás között elsőrendű hasonlóság mutatható ki (9. ábra), ami arra a meggondolásra vezet, hogy az örvények nyomásviszonyai a kimosás képződésére feltétlenül kihatással kell legyenek. A vizsgálatnak ezt az eredményét csak mint további rendszeres vizsgálatok kezdetének tekintik, melyek célja az lenne, hogy minőségi összefüggéseken felül mennyiségi öszszefüggéseket is meg tudjunk állapítani. Az Eider-gáttal kapcsolatos vizsgálat szintén kimosási probléma.

4 Az árapályos Eider Schleswig—Holstein-ben, Németország legészakibb részén, kelet—nyugati irányban folyik és az Északi-tengerbe torkollik. Lényeges vízgazdálkodási okoknál fogva 4,8 km-es gáttal duzzasztják. A gátba 5 nyílású vízszínszabályozó művet építettek, amelyek mindegyike 40 m széles, ezek mind a folyó, mind a tenger irányában szegmens-zsiliptáblával zárhatók le. Az árapály rendes körülmények között a szabályozó művön átjászik, azonban a vihardagályt a nyílások lezárásával az Eider belső vizétől távol kell tartani. A dagályhullámból származó vízhozamot az Eiderben bizonyos ideig vissza kell tartani, majd fokozott sebességgel lebocsátani. A műtárgy környezetében a mederanyag szemcseátmérője 0,1 7. ábra. Jellemző alvízi mozgások a Kachlet-vízlépcsőnél Fig. 7. Des mouvements caractéristiques de l'eau aval à la chute de Kachlet Bild 7. Abflussformen über dem Wehrboden Kachlet 4 Az Eider-gáttal kapcsolatban lásd: Kézdi Árpád: Gátépítés az Eider folyón с. a Vízügyi Közlemé» nyék, 1969/1. füzetében megjelent közleményt.