Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

2. füzet - Sárváry István: Víznyomjelzési kísérletek karsztos kőzetekben

Víznyomjelzési kísérletek 245­245­13. ábra. A fliioreszceinhullám levonulása Fig. 13. Le passage de l'onde de fluoréseéine Bild 13. Ablauf der Fluoreszein-W elle A megjelent festékmennyiség tehát: 5. sz. vízbetörésben kg. 22,1 kg 4. sz. vízbetörésben kg. 3,8 kg A csoport összes vízbetörésében 1 hónapig az észlelhetőség határán 11,7 kg Összesen 37,6 kg ami nagyjából a beadott festékmennyiség felét jelenti. Ha most figyelembe vesz­szük az észlelhetőségnél kisebb töménységgel még hosszú időn keresztül ezután ki­áramló festékmennyiséget, és az áramlási holtterekben stagnáló, valamint az ab­szorbeálódott fluoreszcein-tömeget, nyugodtan állíthatjuk, hogy gyakorlatilag a teljes beadott festékmennyiség megjelent a XV. akna-üzem vízbetöréseiben. Ez pedig az áramkép zártságát és a festékhullám számított méreteinek a valóságot megközelítő értékét jelenti. * * * A vizsgálat eredményeként kapott sebességértékek és az áramlás frontális vonulása elsősorban a nyomás alatti dolomitos karszt-tározóra jellemző. Mészkő­nél — a könnyebb oldhatóság következtében — a tektonikusán megdolgozott vonalak kitágulnak, a nagyobb méretű járatokban az áramlás vonalas jellege erő­sebben jut kifejezésre.

Next

/
Thumbnails
Contents