Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

2. füzet - Sárváry István: Víznyomjelzési kísérletek karsztos kőzetekben

Víznyomjelzési kísérletek 22911. ábra. Karsztviz-izohipszák és áramlási irányok a dorogi szénmedence környezetében (1967. IX. 15) Fig. 11. Isohypses de l'eau karstique et directions du courant dans les alentours de la houllière à Dorog (15. IX. 1967) Bild 11. Isohypsen des Karstwassers und Strömungsrichtungen im Gebiet des Kohlenbeckens von Dorog (am 15. 9. 1967) b) Az áramlás iránya IIa a festékanyag megjelenésének sorrendjéből, intenzitásából próbálunk az áramlási irányra következtetni, meglehetősen zavaros képet kapunk. Kétségtelenül megnyilvánul ugyan egy K-ről Ny-ra haladó általános tendencia, részleteiben azonban nem egységes az áramlási kép. Oka a már említett tény, hogy a vízbetörések környezetében kialakuló nagyobb sebességű zónák egymásba metszenek, ami mindig a lokálisan nagyobb sebességnek megfelelő irány felé téríti el az amúgy is széthúzódott, és az elsőnek érintett vízbetörések által megtépázott, szétszaggatott festékhullámot. Ezért, ha az áramlás irányára akarunk következtetni, a medencerész távolabbi környezetében kialakuló viszonyokból kell kiindulnunk. A 11. ábrán a rendszeresen mért karsztvízszínészlelő fúrások adataiból megpróbáltuk felvázolni a beadás időpontjának (IX. 15.) megfelelő áramlási irányokat. Az összkép alátámasztja a megjelenések sorrendjében megnyilvánuló К—Ny-i tendenciát, mivel az áramlási vonalak a távolabbi környezetből is Ny felé görbülnek. Az áramlási irányra vonatkozó képet tovább javíthatjuk, ha megkíséreljük a festékhullám levonulásának méreteit meghatározni. A fluoreszceinnel megfestett utánöblítő vízmennyiség az eredményül kapott o

I

V átlagos áramlási sebességgel haladva F=^ = 158

0° m

2