Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

2. füzet - Sárváry István: Víznyomjelzési kísérletek karsztos kőzetekben

:224 Sárváry István Első közelítésként a beadó fúrólyuk és a vízbetörés között tételezzük fel a jelzett víz teljesen egyenletes sebességű lineáris mozgását. A légvonalbeli távolság koordináták alapján számítva: L = 426 m. Az eltelt idő a beadás napjától (szeptember 15) a megjelenés maximumának legvalószínűbb időpontjáig (november 3.): / = 49 nap. Ezekből az adatokból az átlagos áramlási sebesség: i>'=-^ = 8,7 m/nap = 0,362 m/óra. Kétségtelen azonban, hogy két helyen — a beadó fúrólyuknál valamint a vízbetörés környezetében, ahol a festék megjelent — a sebesség lényegesen túlhaladta a fenti átlagértéket. A beadó fúrólyuknál — ha úgy képzeljük, hogy a béléscső végén teljes keresztmetszetben áramlik ki a 200 l/perc állandósult vízhozam — 945 m/óra lesz a kilépő sebesség. Folyamatos kútszerű nyelést feltételezve (7. ábra) gömbsugaras áramlással, a beadó fúrólyuk béléscsövének végpontjától távolodva a kilépő sebesség folyamatosan csökken és a kúttól egy bizonyos távolságra egyenlővé válik az átlagosnak vett 0,362 m/óra sebességgel: Q

1 12 m

3/óra F =—1 = ———— = 33 m

2 felületen, v 0,áo2 m/ora 7. ábra. A vízmozgás elvi ábrája Fig. 7. Figure de principe du mouvement de l'eau Bild 7. Prinzipskizze der Wasserbewegung