Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

2. füzet - Gálfi János-Korim Kálmán-Liebe Pál: Keserűvízkutatás geoelektromos talajellenállás-mérési módszerekkel

Keserűvízkutatás 205 Emellett a hézagteret kitöltő gyógyvíz szulfát és viszonylagos kloridtartalma nagy (1. ábra). Az alábbi sorok az 1968. évben végzett részletes keserűvízkutatási munkálatok főbb eredményeit tárgyalják. 1. A vizsgált területek rövid hidrogeológiai leírása a) A délbudai (ó'rsödi—őrmezői) keserüvíztároló terület A Budai hegység déli lábánál elterülő lapályon még a múlt század első felében fedezték és tárták fel az ó'rsödi, őrmezői és az Erzsébet sósfürdő keserűvíztelepeit. A század második felében már nagyüzemi termelés folyt, melynek súlypontja az őrsödi mezőn levő Hunyadi János telep volt. Az első világháború kitörése óta a gyógyvízkitermelés fokozatosan csökkent, amiben a természetes kimerülés mellett egyéb okok is közrejátszottak. Jelenleg az őrsödi Hunyadi János és az őrmezői Apenta telepen folyik termelés. A délbudai keserűvizes terület felszínközeli részeinek földtani felépitésében középső oligocén kiscelli agyag, felsőoligocén homok és homokkő sorozat és pleisztocén-holocén képződmények (lösz, folyóvízi hordalék, mocsárföld és humusz) vesznek részt. A keserűvizet (glaubersós vizet) a kiscelli agyag legfelső 2—5 méter mélységben levő része tárolja. Ugyanis az eredetileg vízzáró tömör kék agyag felső, néhány méter vastagságú szakasza — főként oxidáció okozta kőzetvázszerkezet átalakulás következtében — laza likacsos, morzsalékos jellegűvé vált, s bizonyos vízáteresztő és víztárolóképességgel rendelkezik. Emellett a felső részén helyenként homok és homokkő lencsék alakultak ki, melyek szintén víztárolók. A délbudai gyógyvíztelepek felszíni morfológiája sok tekintetben hasonlít az ország többi keserűvizes területéhez. Itt is kis esésű, gyakorlatilag szinte lefolyástalan területen alakultak ki a gyógy víztelepek, ahol csapadékos időjárás esetén mocsarak keletkeznek. A keserűvíz elsősorban a talaj vízrendszer tartozéka, de összeköttetésben van a felsőoligocén homokos rétegek és a felszíni vízfolyások vizével is. A délbudai keserűvíz (glaubersós víz) töménysége, vegyi összetétele és jellege a telepeken belül vízszintes és függőleges irányban egyaránt változik. Pl. a Hunyadi János telepen a vízben oldott alkotórészek a következő határokon belül változnak: Nátrium 4705—6506 mg/l Klorid 244—811 mg/I Kalcium 311— 426 mg/l Szulfát 14 880—24 710 mg/l Magnézium 1250—2870 mg/l Összes szilárd alkotórész 21 040—36 051 mg/l b) Az igmándi (kámvári) keserűvíztelep Az igmándi keserűvíz kinyerése jelenleg csupán a Nagyigmánd és Kocs községek közötti országúttól délre eső kámvári telepen történik. A telep a Csicsói-ér melletti lapályon terül el. A földfelszín felépítésében a néhány méter vastag pleisztocén-holocén rétegek vesznek részt.