Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)
2. füzet - Kozák Miklós: Szabadfelszínű fokozatosan változó nem-permanens vízmozgás számítása összetett hullámok esetén
Szabad jelszínű, fokozatosan változó, nem permanens vízmozgás 16?' t=T m — T a (ill. Т т — Т ь) az orthogonális karakterisztika-hálózatban a számítás időintervalluma. А с index az a— m (ill. b— m) pontok közötti középértéket jelenti az adott változónak. A visszaáramlás hidraulikai folyamatának eredményeképpen a hullámsík tehát pozitív és negatív vízhozamok tartományára bomlik, melyeket egy választóvonal különít el. A választóvonal hullámsíkban elhelyezkedő alakja a kerületi feltételektől, továbbá a mellékágak elhelyezkedésétől és ezek jellegétől függ. Ragadjuk ki pl. az orthogonális hullámsík azon m csomópontjának környezetét, melybe befutó azonos karakterisztikát egy n pontban metszi a választóvonal (3a ábra). Közismert, hogy fokozatosan változó nempermanens vízmozgásoknál a vízhozam hosszmenti változása — rövid szakaszon — közel lineárisnak tekinthető. Tételezzük fel, hogy az n metszéspont az a— m pontot összekötő azonos karakterisztikának a közepén helyezkedik el. Nyilvánvaló, hogy a /„ időpontban mind az X a, mind az X m szelvényből egy, az X n szelvény felé történő áramlás van, ami csakis úgy lehetséges, hogy a víz felszíne az л pont felé esik. Mivel az n ponttól felfelé és lefelé a vízhozam értéke a zérustól kiindulva közel lineárisan változik (3b ábra) a víz felszíne az ilyen helyeken parabolikusan kell, hogy változzon (3c ábra). Nézzük meg, milyen hiba származik abból, ha nem vesszük figyelembe, hogy a választóvonal metszi a karakterisztikákat. A 3a ábrán vázolt azonos fél-karakterisztika számítására az 1. és 2. egyenletek szolgálnak. Pl. ha (? m= —(? a, akkor a 2-es egyenlet utolsó tagja zérus! De még súlyosabb hiba származik abból, ha a Z a-t lineáris interpolálással határozzuk meg, ami Z a-t ad (3c ábra). Nyilvánvaló, 3. ábra. A Q—Q(X) és Z=Z(X) görbék alakjai különböző időpontokban a választóvonal környezetében Fig. 3. Shapes of the Q = Q(X) and Z = Z(X) curves at different instances in the vicinity of the separation line Fig. 3. Formes des courbes Q=Q(X) et Z = Z(X) dans l'envoisinage de la ligne de séparation à divers époques X 0=f(T) (7) v h ^ jM Ify.Mfl 2 Vízügyi Közlemények