Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

1. füzet - Filipkowski Andrzej: A vízgazdálkodási mérleg időszerű kérdései Lengyelországban

Hozzászólás: A vízgazdálkodási mérleg Lengyelországban 17 HOZZÁSZÓLÁS A. Filipkowski : „A vízgazdálkodási mérleg időszerű kérdései Lengyelországban" e. tanulmányához CSERMÁK BÉLA ÉS DOMOKOS MIKLÓS

1 A vízkészletekkel való módszeres gazdálkodás világszerte újszerű tevékenység, amely napjainkban rohamosan bontakozik ki és válik általánossá. A vízkészlet-gazdálkodás tudományos alapjainak kidolgozása ezért sürgető feladat. Lengyelország és Magyarország — egyrészt kényszerítő körülmények, másrészt kedvező szervezeti stb. feltételek következtében — a vízkészlet-gazdálkodás megvalósítása és ezzel párhuzamosan tudományos rendszerének kidolgozása terén európai viszonylatban élen jár. (Ezt igazolják a két országnak az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságától és a KGST-tagországok Vízügyi Vezetőinek Ertekezletétől kapott megbízatásai és az ezek alapján készült összeállításaik fogadtatása stb.) A vízkészlet-gazdálkodás elméleti kérdéseinek sajátos szakirodalma — éppen újszerűségük miatt — alig van. Ezért a varsói Vízgazdálkodási Intézet (Instytul Gospodarki Wodnej, IGW) és a budapesti Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) 1966-ban megkezdett közvetlen együttműködésének keretében a két intézet vízkészlet-gazdálkodással foglalkozó kutatóinak rendszeres tapasztalatcseréjére is sor került. (A tapasztalatcserében egyrészről az IGW Távlati tervezési osztálya és Számítógép-alkalmazási csoportja, másrészről a VITUKI Vízkészletgazdálkodási osztálya vesz részt.) Az együttműködés hatékonyságának fokozása érdekében hasznos, ha az egyik országban elért vízkészlet-gazdálkodási kutatási eredményeket a másik ország vízkészlet-gazdálkodás iránt érdeklődő szakembereinek tágabb köre is megismerheti. Ezért mindkét fél a másik által érdekesnek ítélt témarészeket tanulmányban foglalta össze és átadta a másik félnek. Az átvett tanulmányok sajtó alá rendezését az együttműködésben részt vevő kutatók végezték. így jelenik most meg A. Filipkowski fenti, „A vízgazdálkodási mérleg időszerű kérdései Lengyelországban" c. tanulmánya, és ennek keretében jelenik majd meg a „Prace IGW" c. lengyel szakfolyóiratban e hozzászólás szerzőinek ,,A vízgazdálkodási mérleg egyes elméleti kérdései" c. dolgozata. 1. A vízgazdálkodási mérleg lengyel és magyar modellje A következőkben A. Filipkowski most megjelent tanulmányához fűzünk néhány értékelő megjegyzést. Célunk elsősorban az, hogy a vízkészlet-gazdálkodás iránt érdeklődő magyar szakemberek számára megvilágítsuk a lengyel és a magyar vízmérlegmodell egymáshoz való viszonyát. A Magyarországon alkalmazott vízgazdálkodási mérlegek általános elvi felépítését és rendszerezését részletesen az [1] tanulmány mutatja be. Meghatározza a vízgazdálkodási mérleg fajtáit: a vízgazdálkodási idősort, a vízgazdálkodási hosszszelvényt és az összesítő vízmérleget. Az utóbbi (legegyszerűbb) vízmérlegfajtában egy vízgazdálkodási egység (pl. valamely vízgyűjtőterület) meghatározott időegységre vonatkozó inzmérlegkarjait, vagyis a hasznosítható vízkészletet és a vízhasználók vízigényét — akárcsak a vízmérlegkarokat összetevő ún. vízmérlegelemeket — egyegy mennyiség jellemzi. Az összesítő vízmérlegnek — akárcsak a vízgazdálkodási mérleg másik két fajtájának — két fő típusát különböztetjük meg. A konkrét víz1 Csermák Béla mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tud. osztályvezetője. Domokos Miklós mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tud. munkatársa. 2 Vízügyi Közlemények