Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)
2. füzet - Ress Sándor: A mezőgazdasági vízügyi egységek üzemi kapcsolatainak és gazdasági hatékonyságának vizsgálata
A mezőgazdasági vízügyi egységek 157 2. A mezőgazdasági vízügyi egysegek üzemi kapcsolatai Az értékben összeállított ágazati kapcsolati mérlegben, a mezőgazdasági vízügyi tevékenységnek megfelelően, a következő üzemköröket különböztetjük meg: a) A főüzemkörhöz tartoznak a mezőgazdaság közvetlen vízgazdálkodási igényeit kielégítő üzemágak: — Öntözővizszolgáltatás. Az alkalmazott üzemszervezési rendszernek és technológiának megfelelően ezt az íizemágat a homogén termék ellenére három alágazatra bontva építettük be a modellbe: — Az esőztetö öntözőfürt célja a mindenkori igényeknek megfelelően elegendő mennyiségű és nyomású víz biztosítása a hidránsokon. — Mozgóöntözés. Tevékenysége a nyílt csatornákból való vízkiemelésre, és a víznek a felhasználás helyére való szállítására, esetleg szétosztására vonatkozik. — Főoízkivétel. Célja megfelelő mennyiségű víz átemelése a Dunából a Dunavölgyi Főcsatornán át az öntözőcsatornákba, és e mellett a megszabott vízszint tartása. — Belvízvédelem. A művelés alatt álló mezőgazdasági területeken esetenként keletkező belvizek levezetése. — Üzemi vízrendezés. A vízügyi egység területéhez tartozó vízfolyások és belvízcsatornák felújítása, valamint rendszeres karbantartása. b) A melléküzemkörökhöz soroltuk az egyéb, kiegészítő és a főiizemköröket kiszolgáló üzemi ágazatokat, így az — árvízvédelmet, melyet esetenként az OVH illetékes szerveinek megbízásából végeznek ; — a segédüzemi ágazatokat, amelyek az ipari, építőipari és szállító üzemek tevékenységét foglalják magukban. Egyrészt kiszolgálják a főüzemkör ágazatait, másrészt önálló tevékenységet folytatnak külső megrendelők számára. Az üzem szempontjából súlyuk nagy, a teljes halmozott termelésnek csaknem 60%-át, az átutermelés értékének majdnem 70%-át biztosítják. A mérlegben felsorolt ágazatok kibocsátása kétféle módon jelenik belső meg: felhasználásként, valamint árutermelésként (áruszolgáltatásként). Az utóbbi eléri a teljes halmozott termelési érték 60%-át. Az üzemi belső felhasználás megállapítása során külön oszlopba soroltuk a beruházást és felújítást. Az állami támogatást a halmozódás elkerülése végett, a mérleg egyensúlyának szem előtt tartásával, költségmegtérülésként kezeltük. Az I. táblázatban közölt mérleg abszolút számaiból az alábbi következtetéseket vontuk le: — Az öntözővízszolgáltatás különböző formái között a technológiai összefüggéseknek megfelelően egyirányú kapcsolat mutatható ki. — A főilzemkörben vízgazdálkodási szempontból aktív és passzív ágazatok közötti kapcsolatok kismértékűek. Előforduló kapcsolat pl. a mozgóöntözés gépeinek árvíz- és belvízvédelemben való felhasználása. Logikailag jóval több kapcsolat is